Hol Elunk? - Itt a Nepszava kozeleti podcastsorozata!

A második világháborús éveket leszámítva soha nem volt ilyen pocsék költségvetése az országnak: az év első két hónapjára már összehozta volna az egész évre tervezett hiány közel 70 százaléka – hangzik el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast gazdasági műsorában. Ráadásul ez sorrendben az ötödik, súlyosan deficites év, az államadósságot nehogy legyőzzük, de éppenséggel kilőtt, mint a 2025-re ígért magyar űrhajós. Mint Papp Zsolt gazdasági szakújságírónk mondja: idehaza négy éve immáron nincs gazdaságpolitika, hanem folyamatos rögtönzés zajlik, a korábbi kényszermegoldások okozta problémák orvoslása. A műsorban szó lesz még a Mészáros-részvények ideglelős hullámvasútjáról, arról, hogy mennyire ütésálló lehet a NER állami pénzeken felhizlalt árnyékgazdasága. Papp Zsolttal Batka Zoltán beszélgetett.

Van, akinek fontosak a húsvéti tradíciók, és van, aki csak pihenéssel és csokievéssel tölti az ünnepeket. Még szerencse, hogy a filmipar képes kiszolgálni az igényeket. A Népszava filmes podcastjében összeszedtünk pár alkotást, melyekben szinte mindenki megtalálja a számítását. Szól film a keresztény és a zsidó ünnepkörnek, az édességeknek és természetesen nem maradhatnak ki a nyulas alkotások sem. (00:00) Intro (03:21) 1. Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984) (17:06) 2. Passió (2004) (26:08) 3. Egyiptom hercege (1998) (37:24) 4. Nyulas filmek (37:42) Jojo nyuszi (2019) (44:20) Roger nyúl a pácban (1988) (51:49) Nyúl Péter (2018) (56:51) 5. Csokoládé (2000) (1:10:28) 5+1. Brian élete (1979)

Sárkány ellen sárkányfű? A magyar politika lassan hömpölygő, szélesvásznú melodrámájából hirtelen szappanoperát kreált az ellenzékiségben új szintet jelentő, a fideszes érzelmi politizálást zsigerből művelő, semmiből előbukkant Magyar Péter. Az elmúlt pár hét alatt már mindent mondtak róla és mindennek az ellenkezőjét is: palotaforradalmár, helyezkedő karrierista, messiás, troll, a magyar politika új csodagyereke, forró fejű, olaszos temperamentumú hebrencs, vérprofi trigger-politikus és acélidegzetű ügyvéd, a rendszer egyik tünete és lehetséges gyógymódja. Ami biztos, hogy március 15-én Magyar Péter nagyobb tüntetést hozott össze, mint a kormány és az ellenzék együttvéve, még nem létező pártjának pedig már jelentős a támogatottsága. A rogáni propagandagépezet egyelőre nem talál rajta fogást, de az ellenzék sem tud vele mit kezdeni. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető beszélget a hazai politikában példa nélküli Magyar-jelenségről.

Demagóg hollywoodi melodráma jó adag giccsel és műfajkavalkáddal, de Rákay Philip véletlenül demokratákról készített filmet – ilyen lett a Most vagy soha! A Világok Harca második adásában kibeszéljük a friss akciódús ünnepi mozit. Ennek kapcsán Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró 5 lehetséges okot talált, ami annak hátterében állhat, hogy a magyar történelmi filmek nem rúgnak labdába. (00:00) Intro (01:14) Most vagy soha! – kibeszélő (27:05) 1. Koltay Gábor példamutatása (37:28) 2. A pénzszórás (46:55) 3. A szakértelem hiánya (56:00) 4. A mítoszteremtés kényszere (1:05:55) 5. Az önirónia hiánya

Vannak filmek, amelyek mellett elmegyünk a rettenetes marketing, szereposztás vagy akár a címük miatt, és nem tudjuk, mit hagytunk ki. A Világok Harca nagy csaták nélküli első kísérleti adásában Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró állította össze listáját. (00:00) - Intro (01:40) - Barbie (2023) (06:29) - Szeress, ha tudsz! - Playing by Heart (1998) (13:50) - Szeress, ha mersz! - Jeux d'enfants (2003) (19:26) - Ki kém, ki nem kém - Hanky Panky (1982) (25:04) - A testrablók támadása - Invasion of the Body Snatchers (1978) (31:50) - Halálhajó - Event Horizon (1997) (41:36) - Nyolcadik utas: a Halál - Alien (1979) (49:24) - Erőszakik - In Bruges (2008) (53:55) - A család kicsi kincse - Little Miss Sunshine (2006) (1:01:04) - Becsületből elégtelen - Mr. Smith Goes to Washington (1939)

Az utóbbi időben még inkább kelet felé tart a közvetlenül a miniszterelnök kézi vezérlése alatt álló magyar külpolitika. Nem egy kimunkált, hosszú távú stratégiáról van szó, hanem arról, hogy az EU-ból és a nyugati szövetségi rendszerből kifelé tartó orbáni vezetés kapkodva próbál újabb és újabb, ám egyre silányabb, megbízhatatlanabb szövetségesekhez csapódni – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? eheti adásából. Horváth Gábor főszerkesztő helyettes, Mosolygó Miklós külpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgettek, hogyan lett az egykor pragmatikusnak meghirdetett magyar külpolitika pillanatnyi illúzió-buborékok eregetésévé és szerencsejátékká.

Akarva vagy akaratlanul, stratégiai érzék híján, de az ellenzék jó része a legkritikusabb napokban gyakorlatilag elterelte a figyelmet Orbán Viktor pedofil kegyelmi botrányban betöltött teljesen nyilvánvaló és súlyos felelősségéről, lehetőséget adva a kormányfőnek, hogy megússza rendszerének és saját politikai pályafutásának valaha volt legnagyobb válságát. Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző szerint az ellenzék a lehetőséget elpuskázta, Orbán pedig csak a válságmenedzselésben kötelező minimumot teljesítette. Viszont a kegyelmi botrány során színre lépett Magyar Péter jóval komolyabb politikai kvalitásnak tűnik, mint a NER-ből korábban távozott politikusok. Ha tovább is ilyen taktikusan mozog ahogy eddig, úgy középtávon akár egy életképes jobbközép párt is kialakulhat körülötte – vélekedett az elemző, akit a Népszava Hol Élünk közéleti podcastjában Balassa Tamás a visszhang melléklet újságírója és Batka Zoltán műsorvezető faggatott az utóbbi hetek politikai földindulásáról.

A háború kudarc, az orosz gazdaság gyengül, az orosz nagyhatalmiság leépülőben van, Putyin pedig ezek ellensúlyozására jó ideje erődemonstráció tart, mindenáron és minden eszközzel erősnek próbálja mutatni magát az orosz nép előtt. Ennek a kampánynak a részeként pusztította el most Alekszej Navalnijt is a börtönében – mondta Kiss Andrej Oroszország-szakértő, külpolitikai elemző a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában. Navalnij azonban a halálában még veszélyesebb lett Putyinra, mint élve: mártíromsága a nép szemében igazolta az ellenzéki vezető Putyinnal szembeni vádjait, Navalnij immáron elérhetetlen hőssé, mítosszá emelkedik, miközben a mozgalmát a nyugatra menekült, szabadon tevékenykedő felesége viszi tovább. Ráadásul Navalnij elpusztításával egy időben Putyin titkosszolgálati háborút indított a nyugati szolgálatokkal szemben. A Navalnij utáni Oroszországról Kiss Andrejjel Horváth Gábor külpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett.

A „zöld“ „megoldásokba“ vetett hit, a techno optimizmus, a tagadás legkézenfekvőbb formája, holott ha valaki végignéz a természeti, gazdasági és társadalmi folyamatokon, nem lehet kétséges, hogy az összeomlás felé rohanunk – mondta el Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató az „Eddig minden rendben podcast aktuális adásában.” De mit lehet tenni, ha a vég elkerülhetetlen? Mit halmozzunk fel és mit ne? Ki vállaljon gyereket és ki gondolja meg jól? Hogy lehet esélye az egyénnek túlélni a társadalmak felbomlását? A kutatóval Fekete Norbert beszélgetett.

Huszonhat évvel ezelőtt ölték meg lapunk egykori tulajdonosát, Fenyő Jánost, a Vico birodalom egykori urát, a ’90-es évek vadkeletjének legendás figuráját, aki nem ritkán pisztollyal az oldalán érkezett a Népszava szerkesztőségi értekezleteire is. A gyilkosságról a napokban döntötte el első fokon a bíróság, hogy Portik Tamás felbujtására, Gyárfás Tamás médiavállalkozó tudtával és beleegyezésével történt, az akkori magyar média ellenőrzéséért vívott hatalmi harc végső sakklépéseként. A „Hol Élünk” közéleti podcast legújabb adásában a Fenyő-Gyárfás közötti ellentétet testközelből ismerő Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, Simon Zoltán, a Szép Szó szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető ennek kapcsán beszélgetett a Népszava akkori szerepéről és érintettségéről.

Jól kibabrált az illiberális türk testvér Erdogan török elnök Orbán Viktorral. Vagy éppen saját, kontraszelektált diplomáciája vezette meg a NER vezérét? Mindenesetre azzal, hogy a török parlament ratifikálta a svéd csatlakozást, iszonyúan kínos helyzetbe hozta a magyar vezetést, immáron ténnyé vált, hogy Orbán és Szijjártó nem mondott igazat, amikor hónapokon át azt ígérgette, hogy nem mi leszünk az utolsók. A Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában Rónay Tamás külpolitikai rovatszerkesztővel és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgetett, hogy mi az oka, hogy a magyar külpolitika immáron sorozatban bakizik méreteset és egyáltalán: lett-e bármi nyereség az Orbán-Szijjártó -féle, hangoskodásra, feszültséggenerálásra és zsarolásra építő látvány-külpolitikának?

Egyelőre elkerülhetetlennek tűnik, hogy ismét Donald J. Trump legyen a Republikánus Párt elnökjelöltje a 2024. november 5-én tartandó megméretés előtt. Hiába van folyamatban ugyanis az ingatlanmilliárdos exelnök ellen egy sor bírósági eljárás – a többi között adócsalás, nemi erőszak, államtitoksértés és felkelés szításának a gyanújával –, hiába rázza tőle a hideg az Egyesült Államok szövetségeseit, az EU-t, a NATO-t, hiába utálja a republikánus vezetés és bizonyosodott be ezerszer, hogy hazudik mint a vízfolyás, az amerikai fundamentalista keresztény szavazók Isten kiválasztottját látják benne. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Mosolygó Miklós külpolitikai újságíróval és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel arról beszélgetett Batka Zoltán műsorvezető, hogy milyen esélyei lehetnek Donald Trumpnak a nagy visszatérésre a 2024. november 5-i elnökválasztáson, a győzelme hogyan befolyásolhatja az orosz-ukrán háború sorsát, és azét az Orbán Viktorét, aki 2016-ban és 2020-ban is az ő megválasztására tette a tétet.

Egyelőre elkerülhetetlennek tűnik, hogy ismét Donald J. Trump legyen a Republikánus Párt elnökjelöltje a 2024. november 5-én tartandó megméretés előtt. Hiába van folyamatban ugyanis az ingatlanmilliárdos exelnök ellen egy sor bírósági eljárás – a többi között adócsalás, nemi erőszak, államtitoksértés és felkelés szításának a gyanújával –, hiába rázza tőle a hideg az Egyesült Államok szövetségeseit, az EU-t, a NATO-t, hiába utálja a republikánus vezetés és bizonyosodott be ezerszer, hogy hazudik mint a vízfolyás, az amerikai fundamentalista keresztény szavazók Isten kiválasztottját látják benne. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Mosolygó Miklós külpolitikai újságíróval és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel arról beszélgetett Batka Zoltán műsorvezető, hogy milyen esélyei lehetnek Donald Trumpnak a nagy visszatérésre a 2024. november 5-i elnökválasztáson, a győzelme hogyan befolyásolhatja az orosz-ukrán háború sorsát, és azét az Orbán Viktorét, aki 2016-ban és 2020-ban is az ő megválasztására tette a tétet.

Izgalmas évnek nézünk elébe: a 2024-es költségvetésről a Holdról is látszik, hogy ugyanolyan bemondásra készült, mint a tavaly ötször borult költségvetés. Bár a magyar államháztartás göthösebb, mint 2006-ban volt, egy görög csőd réme egyelőre nem fenyeget, sőt, valamicske reálbéremelkedés is lehet a második félévre. Minden jel szerint Nagy Mártonnal az idén is folytatódik az utóbbi évek mind nagyobb költségvetési hiányát produkáló, populista, nagynyomású „kuktagazdasága” – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? év eleji gazdasági adásából.

Izgalmas évnek nézünk elébe: a 2024-es költségvetésről a Holdról is látszik, hogy ugyanolyan bemondásra készült, mint a tavaly ötször borult költségvetés. Bár a magyar államháztartás göthösebb, mint 2006-ban volt, egy görög csőd réme egyelőre nem fenyeget, sőt, valamicske reálbéremelkedés is lehet a második félévre. Minden jel szerint Nagy Mártonnal az idén is folytatódik az utóbbi évek mind nagyobb költségvetési hiányát produkáló, populista, nagynyomású „kuktagazdasága” – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? év eleji gazdasági adásából.

Mintha Örkény, Moldova, Csurka írták volna odafentről az év történéseit: Magyarországon kivágott erdők közepére épülnek lombkoronasétányok, Buda vára ma a magyar diákok és tanárok ostromától védi a miniszterelnökséget, a védművet pedig az ide látogató török elnök kedviért bontják le, a kormány saját sikereként ünnepli az innen elmenekült és Amerikában Nobel-díjassá lett tudósainkat, ám közben státusztörvénnyel revolverezi az itteni tanárokat, a szabadságharcos kormány emberei centivel méregetik a templom és a lefóliázott irodalmat tartó könyvesboltok közötti távolságot, a rendszer vezére pedig minden erejével küzd a létében megtámadott Ukrajna ellen. A Népszava „Hol Élünk” közéleti podcast utókarácsonyi-előszilveszteri évértékelő adásában Varga Dóra, Hompola Kriszta, Bálint Orsi, Balassa Tamás és Batka Zoltán végigvették az év legjellemzőbb pillanatait és próbáltak kicsit a jövőbe is látni. Ami biztos: jövőre is lesz veszélyhelyzet, közeleg a Sárkány éve és a Népszava immáron 151 éves lesz.

Habár a semmiféle előrelépés nem történt a légkör védelmére az immár huszonnyolcadjára megrendezett globális klímacsúcsnak, Bart István klímaszakértő szerint azért vannak eredményei az eddigi konferenciáknak. Az, hogy még Orbán Viktor is kénytelen „zöld“ intézkedéseket hozni, mutatja, hogy mára már szinte senki nem kérdőjelezi meg, hogy le kell mondanunk a fosszilis energiaforrásokról. De mit ér ez akkor, amikor továbbra is nő a légkör teleengedése mérgekkel? El lehet-e adni a fogyasztás csökkentését a választóknak? Sikerült-e bármihez közelebb kerülni az olajtermelés és rongyrázás egyik fellegvárában, Dubajban? Egyebek közt erről is beszélgettünk Bart Istvánnal az Eddig minden rendben aktuális adásában.

Kezüket megcsonkították, szemüket kiszúrták, megkínozták őket, majd holttestüket a Dunába dobták – így végeztek Horthy Miklós különítményesei a Népszava főszerkesztőjével, Somogyi Bélával és a fiatal újságíróval, Bacsó Bélával. Vörös terror, fehér terror, fekete terror, az erőszak határozta meg a háború utáni éveket, az utókor pedig az éppen hatalmon lévő politikai oldal érdekei szerint igyekezett az egyik oldal rémtetteit felnagyítani, a másik oldal felelősségét pedig elmosni. De mi az igazság? Véget ért-e az I. világháború 1918 őszén? A XX. század elejének eszmetörténete napjainkig kihat, hozzátartozik a jelen kultúrharcához is. A Hol Élünk? – 150 tizenkettedik, befejező adásában a laptörténet mellett jócskán szó esik majd a szociáldemokraták küzdelmeiről, a Tanácsköztársaságról és a nemzeti emlékezetről. Az adás vendége Csunderlik Péter történész, a téma szakértője, aki arra is rávilágít, mit lehet tanulni a történelemből, mi az, amit a Nemzeti Együttműködés Rendszere hasonlóan művel, mint a korszak jobboldali vezetői.

A klímáért aggódó közgazdászok egyszerre beszélnek a növekedés leállításának szükségességéről, illetve a növekedés ösztönzéséről attól függően, hogy éppen globális vagy helyi gazdaságokról van szó. A közgazdász-szociológus azt mondja, a látszat ellenére el sem kezdtük kiváltani a fosszilis energiaforrásokat, de igazából már húsz éve is elkéstünk volna. Ennek ellenére most van a második legjobb pillanat cselekedni, de ebben az egyénnek is óriási a felelőssége, csak nem úgy, ahogy azt gondolnánk. Az Eddig minden rendben podcast legújabb adásában Pogátsa Zoltán arról is beszélt, hogy a túlnépesedés miatt mindenkinek joga van eldönteni, akar-e gyereket, de a gyerekvállalás állami támogatását felelőtlenségnek tartja.

Futószalagon termeli ki a kismagyar abszurdokat a fideszes mamelukok fenntartás nélkül megszavazott, tökéletesen értelmezhetetlen homofóbtörvénye: miközben vidéken centivel méricskélik, hogy a lefóliázott könyveket tartalmazó könyvesbolt milyen távolságra van az iskolától, L. Simon Lászlót meg egy élcelődő poszt miatt kirúgja a Nemzeti Múzeum éléről a leginkább Cancel Culture-ben utazó kultúrminiszter, ám a „Hol Élünk” Podcast eheti adásából az is kiderül, hogy még a nemzet könyvadaráló és feljelentő erkölccsőszévé lett Dúró Dóra is LMBTQ lobbistának minősíthető, mivel a fiatalok által is látható módon közzétette a melegfotókat. Hompola Krisztina kulturális rovatvezető, Tölgyesi Gábor újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arra próbált választ találni, hogy a felülről irányított stratégiai butaság idején milyen menekülőútjai lehetnek a polgári értelmiségnek, vagy legalább hogyan ugorjon félre az immáron padlóig nyomott gázzal üzemelő kormányzati hülyeségvonat elől.