Tango es Kes - 24.hu

Egy óra nem azt mutatja meg, hogy a viselője milyen ember, hanem azt, hogy milyennek szeretne látszani – hangzik el a Tangó és Kes legújabb adásában, amelyben Dévai Lászlóval, a Csukló Szpotting Instagram-oldal szerkesztőjével és Ferenczi Balázzsal, a Fratello Watches nemzetközi órás platform szakértőjével beszélgettünk egyebek között arról, hogyan jelennek meg a bűn világában az órák. Szó esik arról is, hogy mivel az óra nem pusztán használati, hanem értéktárgy is, így számos következtetés vonható le abból, miként viszonyulnak hozzá az egyes társadalmi rétegek, sőt, a karórák olyan speciális termékek, amelyek jó eséllyel indikátorként segítenek az elit megismerésében.

A Szomszédok sorozat Horváth Ádám vezényletével végigkövette a rendszerváltás történetét, és annak mindennapi valóságát több-kevesebb sikerrel rögzítette. A karaktereket a sorozatot jól ismerő tisztelőjével, Szegő Jánossal, a Magvető Kiadó szerkesztőjével elemeztük.

1981. július 11-én az avasi lakótelepen K. Ferenc lifttel felvitte a tizedik emeleti tetőre a három gyermekét, kiültette őket az épület szélére, majd egymás után a mélybe lökte őket. Ezután lement a holttestekhez, és megvárta a rendőröket. A negyedik testvér nem volt otthon a tragédia idején, így ő megmenekült. A Tangó és Kes mai adásában Dulai Péter bűnügyi újságíróval, az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal alapítójával beszélgetünk, aki írt egy cikket erről a szörnyű bűntettről, amelyhez az életben maradt – ma már az ötvenes éveiben járó – fiú is írt egy kommentet. A hozzászólásában sikerült árnyalnia a kivégzett apjáról fennmaradt képet. A mai adásban más gyilkosságokat is felidézünk a Kádár-korból annak illusztrálására, mennyivel bonyolultabb egy-egy ügy annál, amit a korabeli leírások alapján gondolnánk.

Sidney Lumet 1976-os, A hálózat (Network) című filmjét 2017-ben alkalmazták először színpadra Londonban, majd 2022 elején nálunk is bemutatták. A Tangó és Kes mai adásában a Csak ülünk és mesélünk filmes podcast házigazdáival, Forgács W. Andrással és Laska Pállal beszélgetünk az oknyomozó újságírás hősi korszakát megjelenítő alkotásról, de szóba kerül az ugyanekkor bemutatott Az elnök emberei című film is, amely a Watergate-botrányt dolgozza fel.

Miért válhat mindennapi valósággá az einstand? Fleck Zoltán jogszociológussal folytatjuk a kelet-európai politikai elitek normasértő gondolkodásának-magatartásának megértését.

A Tangó és Kes legújabb adásában folytatjuk a társadalmi elitekhez kapcsolódó kriminális tettekből és normasértő toposzokból kiinduló beszélgetésünket Fleck Zoltán jogszociológussal. Megvitatjuk, hogy a modern államokban miért működik diszfunkcionális módon a jogalkalmazás, illetve miért jelentkezik mindennapos tapasztalatként a büntető igazságszolgáltatás kiszámíthatatlansága. Arról is szót ejtünk, hogy egyértelmű racionális célok nélkül a kelet-európai autokráciák előbb-utóbb végül kormányozhatatlanná válnak, miközben a politikai és gazdasági szereplők által alkalmazott jogintézmények egyszerre lehetnek példái a korrupciónak és a jogi szabályozás újradefiniálásának.

Miért nem követik az emberek a társadalmi normákat? Felkészültek-e a magyar bírák arra, hogy milyen gyors ütemben képes megváltozni az ország gazdasági-társadalmi berendezkedése? A Tangó és Kes legújabb adásában Fleck Zoltán jogszociológussal ezeken túl arról is beszélgettünk, hogy a mindenkori igazságszolgáltatási politika irányítói igen kevéssé értik a gazdasági ügyeket, így valójában a római béljósok lelki nyugalmával tudnak egy-egy konkrét ügyből számukra hasznos narratívákat kiolvasni, miközben a rendőrök, az ügyészek és az ügyvédek egyre hosszabb árnyékot vető cinikus vagy drámai megközelítéssel tekintenek az éppen általuk mozgásban tartott igazságszolgáltatásra.

1953 októbere és 1954 augusztusa között egy sorozatgyilkos tartotta rettegésben Törökszentmiklóst. Öt gyereklány tűnt el, míg le nem tartóztatták a húszéves Jancsó Piroskát, akit aztán a bíróság később halálra ítélt. Ezt a gyilkosságsorozatot dolgozta fel Rubin Szilárd az Aprószentek című könyvében, melyben számos műfaj elemei keverednek – bűnügyi regény, riportkönyv, pszichothriller, sőt, sokan úgy emlegetik, mint a magyar Hidegvérrelt. A Tangó és Kes mai adásában Keresztesi József íróval beszélgetünk, aki korábban kiadáskész állapotba hozta az Aprószenteket, valamint Rubin Szilárd – Pályarajz címmel könyvet írt az alkotóról.

A Tangó és Kesben folytatjuk azt a hagyományt, hogy október 23-a környékén megemlékezünk néhány lázadó, dél-pesti fiatalról. Az idén a ferencvárosi Dénes József gitáros többszörösen határsértő, kábítószeres karrierútjának felelevenítésével állítunk emléket a törvénysértő, bukott hősöknek. Dönci a Kádár-kor második felétől egészen az évezredfordulóig meghatározó alakja volt a hazai undergroundnak. A visszaemlékezésben Vass Norbert kutató segít, aki korábban sajtó alá rendezte a művész életrajzi ihletésű feljegyzéseit.

2011. január 15-én, este 23 óra környékén a Nyugati téri West Balkán szórakozóhelyen – Noise Night Life címen – alkalmi zenei eseményt tartottak, amelyen váratlanul tömegpánik alakult ki, és ennek következményeként három fiatalkorú lány az életét vesztette. A Tangó és Kes mai adásában Bérdi Zsolt ügyvéddel, a hatalmas figyelem övezte büntetőeljárás negyedrendű vádlottjának egykori védőjével elemezzük a történteket, különös tekintettel arra, miként értelmezhető a gyakorlatban a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés fogalma.

A Tangó és Kes legújabb adásában Tóth Richi egykori újságíróval – aki hosszú évekig kutatta a rendszerváltás utáni médiaviszonyokat, de ma már közösség- és pártszervezőként tevékenykedik – azt járjuk körbe, melyek a hazai oknyomozó újságírás legfőbb jellemzői és problémái.

A kerékpár a popkultúrában egyformán szimbóluma a társadalmi deprivációnak és a devianciával vegyes szabadság megélésének. A Tangó és Kes legújabb adásában Grósz Béla egykori kerékpárversenyzővel, a Kontra című podcast házigazdájával beszéljük át a biciklinek a kriminalitásban játszott szerepét, így szót ejtünk a versenysportot átszövő doppingügyekről is, valamint arról, miként lehet kerékpárverseny közben a bringán ülve könnyíteni magunkon. Ez utóbbi egyébként nem túl bonyolult, csak vigyázni kell, nehogy lepisiljünk egy rendőrt – ahogy az az interjúalanyunkkal egyszer már megtörtént.

A modern, nagy jelentőségű bűnügyek, illetve azok médiareprezentációja alapján vajon hogyan képzelik el az európaiak, és miként a tengerentúliak az eljárások tisztaságát, a bűntettek valós súlyát? A Tangó és Kes legújabb adásában erről beszélgetünk Fleck Zoltán jogszociológussal, akivel azt is értelmezzük, vajon bármelyik állam igazságszolgáltatása képes-e a feladatának megfelelően működni, vagy ezt az igényt csak a játékfilmek és a média képes kielégíteni.

A rendszerváltás utáni magyar filmekben és színházban a bűnözőt gyakorta Nagy Zsolt színész játékában ismerjük meg. A Tangó és Kes adásában azt járjuk körbe, hogyan tud felkészülni a bűnelkövetői és a nyomozói szerepekre. Az egykori kisvárdai olajszőkítő vállalkozóktól a főváros nagy formátumú maffiózókig sokféle hatás érte a színészt, ami óriási segítséget adott neki ahhoz, hogy a hétköznapi bűnözők univerzumát megmutathassa nekünk, a közönségnek. A beszélgetésből kiderült, hogy a rendőrségről nincs valami nagy véleménye, mint ahogy az ellenzékről sem. Beszélt a színművészek egzisztenciális szorongásáról, illetve arról is, hogy színészként miért lehetetlen kikerülni, hogy állást foglaljon közéleti kérdésekben.

1983. november 5-én történt a magyar kriminalisztika történetében az évszázad betörésének titulált bűncselekmény, amikor hét festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból. Pár hónap alatt meglettek a műalkotások, az eseménysorozatból azonban kabaré született. Ennek egyik kitalálója Selmeczi Tibor volt, akivel a korabeli magyar politikai élet és bűnözői-bűnüldözői szcéna szereplőiről, az előadások atmoszférájáról, a szólásszabadság nyolcvanas évek második felére már jellemző mámoráról és természetesen a kabaréról beszélgettünk a Tangó és Kes legújabb adásában.

Idén ősszel lesz negyven éve, hogy betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és elloptak hat értékes festményt. A Tangó és Kes több adásban is foglalkozik majd a múlt évszázad egyik legizgalmasabb hazai bűntényével. Elsőként Sugár Jánossal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének nemrég leköszönt vezetőjével beszélgetünk, aki a képlopás éjszakáján maga is jelen volt a betörés helyszínén. Hogy miért, és pontosan mit is csinált aznap a múzeumban, ő maga meséli el.

A Tangó és Kes mai adásában Kozári Zita Hongkong-aktivistával beszélgetünk arról, hogyan alakult át a szervezett bűnözés azóta, hogy az egykor brit fennhatóság alatt működő miniállam visszakerült Kínához. Vajon a dél-ázsiai területen virágzó triádok miként határozzák meg a továbbra is a világ kiemelkedő pénzügyi központjának számító térség hétköznapjait, illetve mennyire folytak bele a pekingi vezetés és a hongkongi társadalom között zajló politikai küzdelmekbe?

A miskolci kórház nővérszállóján 1970. április 19-én hajnalban meggyilkolták a 23 éves Labancz Anna ápolónőt. A bűnügy a mai napig megoldatlan. A Tangó és Kes mai adásában Dudás Balázs filmrendezővel beszélgetünk, aki arra készül, hogy egy tru crime dokumentumfilm-sorozat formájában feldolgozza az ügyet. Nem azt ígéri, hogy a dokuban sikerül megfejtenie a több mint fél évszázados rejtélyt, inkább azt szeretné bemutatni, miként hatott Labancz Anna szűkebb és tágabb környezetére, illetve a szereplők későbbi életére az a tény, hogy nem sikerült megtalálni a gyilkost. A dokusorozat fejlesztésébe egyébként a Tangó és Kes podcastot is bevonták: bűnözéstörténeti szempontból segítjük a kutatást és a feldolgozást.

A Fidesz első kormányzásának idején még embrionális állapotban létezett a „szervezett felvilág”, a maffiaállam, mára azonban a bűnözés rendszerkonstituáló elemmé vált, az állam működik bűnszerevezetként – fejtette ki a Tangó és Kes podcastban Magyar Bálint egykori országgyűlési képviselő. A szociológus 2015-ben megjelent, A magyar maffiaállam anatómiája című könyve alapján beszélgettünk arról, hogy rendszerszinten miként lehet leírni az Orbán-kormányok működését.

1956. december 10-én a Pest megyei Gyón községben meggyilkolták a korábbi dabasi járási párttitkárt, Biksza Miklóst. A címben feltett kérdésre a kádári igazságszolgáltatás többféle választ is adott, és ezek nyomán többször is megváltoztak a kiszabott büntetések – a jogerős verdikt például korábbi életfogytiglani ítéleteket írt át kivégzésekre. A Tangó és Kes mai adásában Takács Tibor történész-levéltárossal – aki A párttitkár halott – egy 1956-os gyilkosság története címmel könyvet is írt az esetről – egyebek mellett azt elemezzük, mennyivel nehezebb egy bűntény felderítése, amennyiben politikai indokok és elvárások is állnak az ügy hátterében, illetve mennyiben hasonlít egy történész munkája egy Kádár-kori nyomozó tevékenységéhez.