Lancreakcio

Mi ez az ügynök-őrület, amiről mindenki beszél mostanában? Tényleg megveszi helyetted a repülőjegyet és bevásárol a főzéshez, vagy inkább a munkahelyen van a helye? Hogyan térítette meg Gyurit a Claude Code, mit várhatunk az üzleti feladatoknál az agentic megközelítéstől, vannak-e olyan feladatok a munkában, amit rá lehet bízni egy AI-ra és letörli-e a merevlemezedet a Claude Cowork?

Az Anthropic az új üdvöske (SemiAnalysis cikk) a friss és ropogós Opus 4.6-tal, a Coworkkel és az egy felhasználóra eső bevételével, miközben az OpenAI éppen szenvedni látszik: az Nvidia mintha kihátrálna a 100 milliárdos megállapodásukból, a Gemini lassan beéri felhasználószámban, és az Anthropic reklámja szerint ellenszenves hirdetések jönnek a ChatGPT-be. Elon Musk az űrbe telepítené az adatközpontokat a hűtés és a korlátlan napenergia miatt, ezért (is) olvasztotta be az xAI-t a SpaceX-be. A Moltbookon egymással beszélgetnek a chatbotok - vagy mégsem? Hollywood pedig elkezdhet rettegni, mert kezdenek megjelenni a tényleg realisztikus videogenerátorok, és indul az első sorozat (On this day... 1776), ami színészek nélkül, számítógépasztalok mellett készülhetett el, de nem látszik rajta. Mindezt pedig hol máshol kellene megszakérteni, mint a Láncreakció vadonatúj Telegram csatornáján! Gyere te is beszélgetni!

Kipróbáltuk az AI támogatta kódolást ("vibe coding") az Anthropic Claude segítségével, és erről eszünkbe jutott ez-az. Például hogy Gyuri már nem annyira szkeptikus, sőt szerinte az LLM-ek legfontosabb felhasználása lehet ebből a területből. Aztán hogy magyar szerzők is közreműködtek abban a cikkben, ami szerint a vibe coding akár meg is ölheti az open source mozgalmat. A szoftvercégeknek meg esik az árfolyama, talán szintén emiatt. Abban megállapodtunk, hogy egyelőre inkább prototipizálásra meg alacsony üzleti kockázatú területeken érdemes számolni vele, de abban is, hogy mindez nem olyan nagy baj, mert az emberiség amúgy is egyre kevesebbet dolgozik.

A Láncreakció legénysége több módon is átfedést mutat a Minerva Intézettel, amely AI kérdezőbiztossal készít telefonos közvéleménykutatásokat tavaly május óta. Most megjelent a legfrissebb, januári kutatás, és nem álltuk meg, hogy ne elemezzük végig az eredményeket, sőt a módszertanról is ejtettünk néhány szót. Bővebben a kutatásról pedig itt lehet tájékozódni: minervaintezet.hu

Gyuri szerint ma súlyos téveszmék irányítják az AI ipart: sokan hiszik, hogy az AI hamarosan ki tud váltani összetett munkaköröket, az LLM-szolgáltatás egyszer lehet nyereséges is, a hardverkapacitások töretlenül skálázódnak, a modellfejlesztési versenyfutásnak lehet nyertese, a brute force fenntartható modell, a gépek pedig helyettünk fognak döntéseket hozni. A mélyére nézünk ezeknek a feltételezéseknek, és azt is megvitatjuk, ezek téveszmék, vagy "csak" hipotézisek?

Az ide évkezdő jóslatainkat beleszőttük a 193. adásban elhangzott tavalyi jóslatok áttekintésébe, és közben Gyuri jó sok mindenre mondta azt, hogy ebből még lesznek komoly bajok. Közben előkerült a bálnák beszéde, Carl Sagan és a SETI@Home, a herkulaneumi tekercsek, a pszichológus appok, az Nvidia ACE for Games keretrendszere és az Erdős problémák adatbázisa is.

Az év elején még gyűjtjük az erőt a tavalyi jóslatainkkal való szembenézéshez, így 2026 első adása meglehetősen nyeglére sikerült: már-már szórakoztató hírekkel igyekszünk átmelegíteni a hó alatt fagyoskodó hallgatói szíveket. Így kerülhetett szóba a könyv illata és a filofax a dán posta bátor lépésével kapcsolatban (nomeg egy Örkény egyperces), aztán azok a dolgok, amikről az AI tehet (pl. az elszabadult memóriachip árakról, meg a McDonalds baconös fagyiról), meg a csodálatos kutatások, például hogy a választókat legjobban a tényeken alapuló érvek győzik meg leginkább, a telefonokat pedig szabad gyorstölteni akár 100%-ra is. Végül még lecikiztük a Metát, amiért dobja a Llamát egy avokádóért.

Az év utolsó adásában megnéztük, melyik témákat szerettétek a leginkább ti, kedves hallgatók, aztán megkértünk magunk helyett három LLM-et, mondjanak óévbúcsúztató beszédet (az ElevenLabs TTS segítségével), hogy aztán elmélkedhessünk egy kicsit azon is, viccesek-e már a nagy nyelvi modellek, és fejünkön találják-e a szöget vagy inkább csak papírtrombitálnak a szilveszteri fúvósszekcióban. Aki meghallgatja ezt az epizódot, garantáltan kap választ erre a kérdésre is! Köszönjük az egész éves figyelmet és BÚÉK!

Karácsonyi vendégünkkel, Jóföldi Endrével, aki a kaposvári Precognox tulajdonos-ügyvezetője és a Békevár Baptista Gyülekezet vezetője, presbitere, nem csak a cége kaposvári kötődéséről, a Kaposvár-Boston-Tel Aviv tengely működéséről és az LLM-ekben talált lehetőségekről beszélgettünk, hanem arról is, mit szól a Teremtő a mesterséges intelligenciához, hogy fér össze a hit a techno-optimizmussal, és van-e esélye a generatív technológiáknak az ember lényegével szemben.

Idén mindenki az önálló cselekvésre képes AI-t fejlesztette, miközben a munkahelyeken szignifikánsan csökkent a GenAI használata. Van-e esélye az OpenAI-nak vagy Anthropicnak az igazán nagyokkal szemben? Van-e esélye a GenAI-nak a rosszul kialakított munkahelyi folyamatokkal szemben? Lesz-e Agentic forradalom az üzleti életben, vagy a kipukkanó AI-lufi szele elsodorja a valós alkalmazásokat is? Ezeket a kérdéseket igyekeztünk megválaszolni és közben szóba került az IBM CEO-jának vészjósló nyilatkozata, az Angry Birds, a Microsoft Ignite 2025 bejelentései, a Robotic Process Automation és még annyi minden...

A conTEXT 2025 konferencia színpadán felvett epizód vendége dr. Prószéky Gábor volt, a legendás MorphoLogic alapítója, ma az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Megbeszéltük a RAG és az MTA nyelvhelyességi motor kapcsolatát, a PULI nevű magyar LLM értékeit, a biológiai neuronok és a neurális hálók működése közötti alapvető különbséget és a világmodellek okvetlen szükségességét.

A héten a vendégünk volt dr. Simon Eszter, a K&H NLU (Natural Language Understanding) csapatának vezetője, az MTA Nyelvtudományi Intézet korábbi kutatója, akit a HTE Top 50 Nők a Mesterséges Intelligencia Területén legfelső ötösének tagjává választottak. Beszéltünk a banki chat- és voicebot rendszerek potenciájáról, az LLM-ek megfizethetetlenségéről, a tudományos élet és a nagybanki munka közti különbségekről, de szóba kerültek a kis nyelvi modellek és az Ai2 OLMO 3 open source modellje is.

A Minerva Intézet negyedik, novemberi közvéleménykutatása, ami ezúttal is a magyar szavazók pártpreferenciáját, ehhez kapcsolódó rejtett szándékait és közéleti attitűdjét vizsgálta, elég apropót szolgáltatott ahhoz, hogy ezúttal csak erről beszélgessünk. Nem mondjuk meg, hogy ki fog nyerni jövő tavasszal, inkább a módszertannal, az elemzés legnagyobb dilemmáival foglalkoztunk, de azért kiderül néhány izgalmas részlet: pl. hogy a magyarok 70%-a képben van a fake news-zal (valamennyire), vagy hogy a Tisza szavazók 40%-a korábban már szavazott a Fideszre is.

Megjelent a GPT 5.1, megjelent az ex-OpenAI-os Ilya Sutskever "vallomása" is a Sam Altman pár napos kirúgási sztorija körüli belső trónviszályokról, aztán az a hír is megjelent, hogy Yann LeCun elhagyja a Metát, hogy saját startupot indítson. Találtunk egy ábrát, ami szépen szemlélteti, hogy az AI ökoszisztéma egészét legjobban lefedő vállalat a Google, ami emiatt talán elhagyja majd a többieket, emiatt eszünkbe jutott Clippy, akit mindenki elhagyott volna a Windowsból, illetve előhúztunk egy Válasz Online cikket az AI lufi esetleges kidurranásáról és egy Simó György interjút az "éájelvesziamunkánkat" témában. Szóba került még egy vitorlás cargo ship is, hogy valami széppel búcsúzzunk.

Ebben az epizódban azon tépelődtünk, miért a munka a leghangsúlyosabb identitás-meghatározónk, és hogy ez kizárja-e a teljesen munka nélküli társadalmat. Elég racionális-e ahhoz a kapitalizmus, hogy kiváltsa az embert az olcsóbb gépi alternatívával, ha az majd tényleg olcsóbb lesz (mert most még sokkal drágább), vagy inkább a bullshit-jobok jellemzik igazán? Elég puha-e a társadalom ahhoz, hogy minden technológiai újítást elfogadjon csak azért, mert mképesek vagyunk megcsinálni? És egyáltalán: tényleg ki lehet-e váltani egy tanárt vagy egy asztalost?

Ezen a héten az iparral foglalkozó résszel folytattuk a State of AI 2025 jelentés feldolgozását. Van-e esélye a nyílt forráskódú modelleknek a piacon? Lesznek-e egyszer nyereségesek az LLM-alapú szolgáltatások? Bejöttek-e a kódolási asszisztensek? És az enterprise-level pilot projektek? Vége van-e a Google Search-nek? Honnan lesz Kínának Ai chip ellátottsága? Mi az a szuverén AI? Elboldogulnak-e a városokban a Waymo robotaxik? Megannyi kérdés, amire a jelentés választ ad!

Idén is, ahogy minden évben rávetjük magunkat a State of AI jelentésre, ami idén 313 sűrűn teleírt oldalon igyekszik áttekinteni az elmúlt 12 hónap legfontosabb eredményeit a tudomány, ipar, politika, és biztonság szempontjai szerint csoportosítva. Ebben az epizódban a tudományos kutatással foglalkozó fejezetet lapoztuk végig együtt, és megállapítottuk, hogy az év slágere a reasoning, a nagy modelleknek van egy elméleti információsűrűségi korlátja, továbbá észreveszik, ha tesztelik őket, valamint megnyerik a matekolimpiát. Ha ez nem lenne elég, jól teljesítenek az LLM-ek kistesói, az AlphaZero sakknagymestereket tanít, az open source nem maradt le végletesen, Kína pedig egyenesen felzárkózik, és a biológiában és kémiában hatalmas lépések maradtak viszonylag kibeszéletlenül.

Az AI megoldások olykor félresikerülnek vagy inkább nem sikerül ezeket jól befejezni, emiatt tele a padlás olyan alkalmazásokkal, amelyektől égnek áll a lakosság haja. Összegyűjtöttünk néhányat ezek közül: a hallucináció, a formátumok közötti konverzió, az autocomplete és retargeting elől elvitte a pálmát az AI segítségével írt üzleti ajánlat és termékweboldal, az ajánlórendszerek, a Tesla gyerekőr és az ügyfélszolgálati hangasszisztensek. A nagyszabású ventillálás előtt azonban ajánlottunk néhány remek konferenciát is: HTE, Future IT, LT intelligence, conTEXT és MSZNY.

Feri az Internet Hungaryn vezette az AdTech termet és legnagyobb meglepetésére végig az AI-ról volt szó, és ez alatt nem CSAK az LLM-et értették az előadók! Bevezettük a lakossági AI fogalmát, hiszen már a magyar internetezők fele is kipróbálta és jelentős hányaduk használja is egy friss NRC kutatás szerint, sokszor keresésre. A Google mégis magabiztos, miközben a keresője lényegében LLM chatbottá alakul (lásd AI Overview és AI Mode), a hirdetéskiszolgáló szakma is magabiztos, mert az AI-ban csak okos segédet lát, nem pedig azt, aki elveszi a munkáját és mindenki (még mi is) megérkezni látja az Agentic AI-t és a chatbotokon belüli vásárlást és ezért a chatbotnak szóló reklámot is. A SEO helyét a Zero Click miatt átveszi a GEO, mi pedig örülünk, ha véget ér a "bullshit kora".

Texasban a Meta 2023-ban ledózerolt egy félkész adatközpontot, hogy másfajtát építsen a helyére. Miért kell annyira más data center az AI számára? Miért fogyaszt sokkal több áramot a ChatGPT a Netflixnél? Hány AI adatközponot tudna árammal táplálni a Paksi Atomerőmű? És miért nem jó erre a napenergia? Végül: vajon van-e köze az LLM-ek lustaságának az energiatakarékossághoz, illetve vannak-e zöld irányú LLM fejlesztések? Az AI energiaigényét jártuk körül.