Venusz Projekt

A “magyar #Metoo” Marton László színházi rendező ügyével kezdődött, majd már ugyan nem szexuális-, de mindenképp hatalommal való visszaélés és bántalmazás kontextusában Eszenyi Enikővel folytatódott. Róla és a hazai színházi szakmáról, közegről Néder Panni színházi rendező indított párbeszédet egy Facebook-bejegyzéssel 2017-ben. Szemben az Egyesült Államokkal, ahonnan a #Metoo mozgalom indulását datáljuk, Magyarországon úgy tűnik, mintha ezeknek az ügyeknek, panaszoknak, belső vizsgálatoknak még a nyilvános kiállások ellenére sem lettek volna valódi következményei, és jóvátételről sem beszélhetünk. A hasonló ügyeket gyakran próbálja a közvélemény elkenni azzal, hogy utólag már nem lehet igazságot tenni, idővel érvényüket vesztik - és zárt rendszerként ehhez sokszor a jog is asszisztál. Hogyan ismerhetjük fel, hogy bántalmazás áldozatai vagyunk egy munkahelyen vagy egy emberi kapcsolatban - és mi jön utána? Melyik terepen mennyire meghatározottak ezek a fogalmak? Miért vagyunk bizonyos közegekkel elnézőbbek, és hol húzódik a közösség felelőssége? Van nálunk kultúrája a szembenézésnek, a bocsánatkérésnek, a bűnhődésnek? Mit tanultunk, mit nem tanultunk a #Metoo-ból? Miért káros “az őrült zseni” mítosza? Lehet-e össztársadalmi érdekünk, hogy a hatalommal való visszaélés valóban szankcionálva legyen - és miért lehet egyes közegekben, pozíciókban ennek az ellenkezője az érdek? Mire jó, és mire nem jó a cancel culture, avagy az eltörlés kultúrája? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Néder Pannival beszélgettünk a Budapest-Berlin-London tengelyen.

Döbrösi Laura az elmúlt években az ország egyik legfoglalkoztatottabb színésznője volt, és bár szabadúszó színészként továbbra is játszik, sőt, úgy döntött, érdemes több lábon állnia: klímaaktivistaként műanyagmentességről, a környezettudatos civil lét kihívásairól, szigorúzöld életmódja megszelídüléséről; társadalom- és hatalomkritikus, közjóban gondolkodó emberként a színházi és filmes közeggel járó dilemmákról, (ön)ellentmondásokról és kiégési hajlamról is beszél. Emellett másfél éve elindította saját arcjóga vállalkozását Tükörország néven, ami mind a környezettudatossághoz, mind az öngondoskodáshoz és a nők kapitalista fiatalságkultusszal való kizsákmányolásához is kapcsolódik. Ebben a Vénusz Projekt epizódban a fenti témákon túl szó esik egyéni és össztársadalmi kiégésről, a színészek és a politika viszonyáról, komplexusokról, munkába menekülésről és megküzdésről; vita-, kérdezési- és bocsánatkérési kultúráról, és háborús tudósításról is. A Tükörországot keresd itt: https://www.tukororszagfaceyoga.hu/ vagy itt: https://www.instagram.com/tukororszagfaceyoga/ Döbrösi Laura nyilvános közösségi média oldala: https://www.instagram.com/dobrosilaurawerk/

Ahogy ezt az epizódot készítjük, a hazai sajtó újra a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélésektől hangos. A kegyelmi ügy egyebek mellett, de egyáltalán nem mellékesen rendszerszintű problémákra, mulasztásokra is rávilágít, és az egykori és jelenlegi állami gondozott gyerekeknek, a szexuális erőszak áldozatainak és a gyerekvédelemmel foglalkozó civileknek is nagy érvágás. Eközben a gyerekvédelem egyre gyakrabban válik politikai eszközzé itthon. Hogyan lehetne a gyerekvédelem kevésbé kiszolgáltatott, mind a benne élő gyerekeknek, mind a benne dolgozó felnőtteknek? Miért a civil szervezetek és önkénteseik látnak el egy sor olyan feladatot, amit a mindenkori államnak kéne? Kapacitáshiány, pénzhiány, a törvények sajátossága, vagy a rendszernek nem is része az erre való gondolás? Mik az állami gondozásban felnövő lányok és nők sajátos problémái? Hol húzza meg a határt az ember, hogy ne vesszen el teljesen mások segítésében? Ebben a Vénusz Projekt epizódban a Világszép Alapítvány munkatársával, Marton Krisztával beszélgetünk, akik állami gondozott gyerekeket mentorlának, szerveznek egyéni és kiscsoportos programokat.

A Magyar Menyasszony a neve ellenére sem magyarnak, sem esküvőinek nem indult, végül pedig inkább nőtörténeti kiállítás lett belőle: ötszáz évvel ezelőttől napjainkig a házasságon és a menyasszonyszerepen keresztül igyekszik bemutatni, hogyan alakultak a “női sorsok”, a nők szerepei és lehetőségei a társadalomban. A múzeumok, intézményes művészeti terek általánosságban férfiak által dominált helyek világszerte, legyen szó kortárs vagy klasszikus művészetről - és ugyanez igaz az esküvőkre is, amik még mindig - vagy egyre inkább - nagyobb terhet helyeznek a nőkre, mint a férfiakra. Ahány ember, közösség, társadalmi osztály, kultúra, annyi féle családi vagy párkapcsolati konstrukció. Mégis házasodunk, de nagyon. Miért ragaszkodik a házassághoz egy olyan társadalom, ahol a házasság amúgy is konzervatív intézménye még konzervatívabb, ahol az azonos nemű párok nem házasodhatnak, ahol a házasság már nem is tölti be azt a funkciót, amire eredetileg kitalálták? Miért költünk rá vagyonokat? Tényleg demokratikusabb a házasság, amióta a 19. században felállt egy ezzel foglalkozó komplett iparág? És mi a helyzet a bridezillákkal? A Magyar Menyasszony kiállítás kapcsán Simonovics Ildikó muzeológussal beszélgettünk. Az adás a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával készült. A Magyar Menyasszony kiállítás augusztus 25-ig látható, az azonos néven futó projekthez bárki csatlakozhat a Facebookon.

Dr. Benkovics Júlia szülés után jött rá, hogy mennyire kevés információja van a kismamáknak a szülőszobában - bizony még nőgyógyászként is. Ezért kezdte ismereteit az Instagramon publikálni. Mára tízezrek követik és Magunkról címen könyv formájában is olvashatjuk. Honnan tudjuk laikusként, mi a hiteles információ, ha a szexuális egészségünk a tét? Miért nem értjük a hüvelygombát, miközben embereket küldünk az űrbe? Okozhat a Hold állása kellemetlen panaszokat? És hogyan találjuk meg a számunkra legjobb nőgyógyászt? Dr. Benkovics Júliát keresd @drbenkovicsjulia néven a közösségi médián, illetve budai rendelőjében, Magunkról című könyvét pedig a boltokban.

Dobó Nagy Fanni és Téglásy Lili boltja, a LIB Women’s Store a Paulay Ede utcában kínál nő-specifikus szexuális segédeszközöket. 2022-ben nyitottak, és minden nehézség ellenére is kialakítottak egy befogadó, nyitott közeget, ahol magyarok és turisták egyaránt vásárolnak. Hogyan alapított két művészettörténész szexshopot Budapesten? Milyen akadályokba ütköztek? Honnan vettek a LIB Women’s Store alapítói inspirációt, mi volt a céljuk a bolttal? Mit ajánlanak ők azoknak a nőknek, akik betérnek, és azoknak a szülőknek, akik boldog gyerekeket akarnak nevelni? És mit lehet pontosan ebben a boltban vásárolni? Erről kérdeztük őket a legújabb Vénusz Projekt epizódban.

“A szocalizmusban felnövő magyarként és napjaink médiamanipulációjával együtt élőként másokhoz hasonlóan magamban is hatalmas bizonytalanságot érzek azzal kapcsolatban, hogy mi valódi, és mi nem. Mindent megkérdőjelezek. Tényleg jön a világvége? Hiba volt gyereket szülni? Kinek higgyek?”, tette fel a kérdést Gáldi Vinkó Andi fotóművész a Guardiannek egy tavaly novemberben vele készült interjúban. Az anyaság tabuit megmutató Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I'm Back (Bocs, szültem, eltűntem, de most már itt vagyok) című könyve bejárta a legnevesebb külföldi művészeti lapokat, köztük a Vogue-ot, a Le Monde-ot és a Dazed-et, és megkapta a legfontosabb brit fotóskönyv-díjat, a Kraszna-Krauszt is. Mit jelent nőnek lenni a művészetben, és hogyan változik ez az anyasággal? Válunk anyává, vagy hirtelen ott találjuk magunkat? Mi történik a testünkkel, a hormonjainkkal, a gondolatainkkal, a barátainkkal, a vágyainkkal, a karrierünkkel és a szennyesünkkel? Hogyan lehet megmutatni azt, amit senki nem mond el? És mi történik, ha vizualizáljuk azt, amit “nem szokás”? Ebben az epizódban Gáldi Vinkó Andival beszélgetünk.

Benedek Ágota író és forgatókönyvíró a legnagyobb hazai könyvkiadó, a Libri sikerszerzője volt, a Rumbarumbamm című karanténnapló és az Állva maszturbálok című szorongásnapló sikerlistás lett, többször újranyomták őket, sorozat is készül belőlük. Új kiadója, a hazai piacon sok szempontból kísérletinek számító Leányvállalat alakulása szinte teljesen egybeesett a könyvfóliázó botránnyal és azzal, hogy a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium a Libri többségi tulajdonosa lett. Ágota új, harmadik könyvében, az Akkor inkább már most megdöglök-ben és azon túl is nyíltan beszél olyan témákról, mint politikai aktivizmus, szorongás, krízisek, abortusz, nemi betegségek, hormonok és különböző fertályak. Mennyire jó ötlet ma Magyarországon - vagy bárhol a világon - független könyvkiadót csinálni? Muszáj-e egy művésznek, egy alkotónak bevonódnia az aktuálpolitikába - avagy tényleg cinkos, aki néma? Hogyan öregszenek ezek a műalkotások? Lehet és érdemes szerzőként komolyan venni az olyan felülről jövő (ál)kérdéseket, mint a fóliázás, az LMBTQ- vagy a “gender-ügy”? Mennyi aktivizmust engedhet meg magának egy művész és egy újságíró? Mit csináljunk, ha a politika az életünkre tör, és hogyan törjük át az üvegbuborékot? Lesz negyedik könyv? És ki milyen fésűvel fésüli a szemöldökét? Minderre a Vénusz Projekt (nem túl) karácsonyi különkiadásában keressük a válaszokat.

Vitiligo - csak hófehér foltok, de mégis emberek milliói érzik rosszul magukat a bőrükben miatta. Ez a rejtélyes autoimmun betegség Magyarországon körülbelül száz-kétszázezer embert - nőket, férfiakat, fiatalokat, időseket - érint. Nem ritka állapotról van szó, vitiligoval élőket, hát még vitiligós nőket mégis alig látunk a médiában, a reklámokban, a szépségpiacon. Milyen a jó médiareprezentáció, ha másságról van szó? Hol vannak a body positivity határai? Mire kell figyelnie annak, akit a teste “másságáért” felkarol a szépségipar - és vele azok a márkák, akik egyben nők millióinak testképzavaraiból is profitálnak? Miért aggódunk jobban a vitiligós nőkért, mint a férfiakért? Hogyan képes a testképzavar megváltoztatni minket és a környezetünket? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Széles Adrienn vitiligo-nagykövet járt nálunk, aki médiaszerepléseivel elsőként hívta fel a figyelmet Magyarországon erre a bőrbetegségre - amit ő okkal nem szeret betegségnek nevezni. Adrienn 2015-ben, a Vitiligo világnapján nagyszabású kampányt indított, hogy megismertesse az emberekkel a vitiligot, azóta pedig a több tízezer hazai tagot számláló Vitiligo Hungary közösség vezető alakja, éves találkozók szervezője - és karrierjét tette fel arra, hogy a sorstársainak segítsen.

Bányai Judit influenszerként, vállalkozóként (Siss Creation) és a Nem akarok beleszólni trió egyik tagjaként vált ismertté a közösségi médiában, ahol rendszeresen osztott meg őszinte és ironikus tartalmakat a gyerekeiről, a szülőség nehézségeiről és - számára - szépségeiről, bevállalva, hogy a húszas évei elején, tudatosan lett anya. Ezzel viszont az utóbbi időben felhagyott, hogy jobban el tudja választani az offline és online életét, és megvédje a gyerekei jogait, privát szféráját. Hol kell meghúznia a határt annak, akit emberek tízezrei követnek? Milyen kritikák érik a fiatal anyákat, és hogyan tekint rájuk a társadalom egy olyan országban, ahol a kormány "családbarát" kampányai folyamatosan a harminc év alatti nők gyerekvállalását ösztönzik? Milyen a gen-z, ha anya? Vállalkozás anyaként - privilégium, vagy mindenki meg tudja csinálni? Miért nem akarja, tudja mindenki ezt az életet élni?! És miért (nem) alkalmas a közösségi média arra, hogy megismerjük a másikat? Judit személyes oldala: https://www.instagram.com/judit_banyai/ Siss Creation: https://www.instagram.com/siss_creation/ Nem akarok beleszólni: https://www.instagram.com/nemakarokbeleszolni/

2015-ben indult Magyarország első, hormonmentes fogamzásgátlási eszközökre specializálódott webáruháza, a Hormonmentes.hu, részben Cserháti-Herold Jankának köszönhetően. Janka saját tapasztalatai, élményei miatt fordult a hormonmentesség felé, azóta pedig alaposan beleásta magát a témába: vállalkozását ma már okleveles szakemberként, szakemberekkel együttműködésben csinálja. Ebben a Vénusz Projekt epizódban a hormonmentes léttől; a fogamzásgátlás privilégiumán; és a hormonos fogamzásgátlók és a feminizmus kapcsolatán át; beszéltünk Janka személyes felelősségéről, és sok minden másról is. Keresd Jankáékat online és a közösségi médián: https://hormonmentes.hu/ https://www.instagram.com/hormonmentes/ https://www.facebook.com/hormonmentes.hu

Kevesen látnak bele jobban a mentális betegségek, a depresszió mindennapi valóságába, mint az, aki a rendrakásban, takarításban, és egyúttal a kényszereiktől és függőségeiktől való megszabadulásban segít az ezzel élőknek. Ráadásul ingyen. Mit árulhat el a társadalmunkról az, hogy kik és milyen állapotokkal keresnek fel egy extrém takarítót? És arról, ahogy egymással bánunk? Mik a leggyakoribb tévhitek a depresszió és a mentális betegségek körül? Milyen hatása lehet a rendnek, a tisztaságnak a mentális egészségünkre? Milyen sztereotípiák és elvárások szövik körbe a takarítást, a tisztaságot és a rendet? És meddig terjed az egyéni felelősségünk, ha a mentális egészségünkről van szó - avagy tényleg mindenki csak magáért felel? Fodor Barbara több, mint tíz éve költözött New Yorkba, ahol fizikai fogyatékossággal és mentális betegséggel élők otthonát takarítja, Clean with Barbie néven pedig egy éve Youtube-csatornát is működtet. Barbi a munkája során rengeteg különféle társadalmi státuszú, korú és élethelyzetű ember otthonát takarítja. Ebben a Vénusz Projekt epizódban vele beszélgettünk. A CwB csatornát itt találod: https://m.youtube.com/@cleanwithbarbie/videos

Sophia Smith Galer is an author and journalist. Her first book, Losing it or Mielőtt elveszíted is available in the bookshops both in English and Hungarian. In this episode, we spoke about the internet, journalism and where the two meet, as well as the new Hungarian law on LGBT books, propaganda and sexual education, a topic she cover extensively in her book.

Pecák Judit 2010-ben költözött haza, és nem sokkal utána vette át a Massolit Books and Cafe-t. Azóta kiszolgálták a CEU-s diákokat, a külföldi könyvrajongókat és egyre inkább a budapestieket is. De mi az a Massolit? Hogyan egyensúlyozzák a könyveket, a speciality kávét, a kézműves mézet, a termelői és a kertet? Milyen előnyei és hátrányai vannak a függetlenségnek ma Magyarországon? Hogyan láthatjuk a fóliázós törvényt egy független könyvesbolt szemszögéből? És lesz fólia a Massolit-ban? Judit a Nagy Diófa utcai üzletből jelentkezett be a Vénusz Projekt legújabb adásába.

Transzgenerációs traumáink a pszichológiában és a művészetben Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Koltay Dorottya Szonja festőművész a Kolorádó fesztiválon csatlakoztak hozzánk, hogy megvitassuk a transzgenerációs traumák eredetét, feldolgozását és jelenlétét a hétköznapokban, a társadalomban és a művészetben. Mennyire nem-specifikusak a traumáink? Vannak “női” traumák? Hogyan jelennek meg a pszichológiában, a kultúrában, a művészetben és ezek határterületein, az identitásképzésben - és hogyan hatnak egymásra ezek a látszólag teljesen különböző tudományok? Több százan néztetek, hallgattatok meg minket élőben a júliusi Kolorádó Fesztiválon. Most visszahallgathatod a beszélgetést ezzel a két csodálatosan inspiráló nővel - keresd minden platformon!

Szülészeti erőszak. Nem csak nők elleni erőszak: rendszerhiba és egyetemes intézményi probléma, ami a jogvédők szerint elsősorban a patriarchális logikában gyökerezik. Hol máshol csúcsosodna ki, mint a “női privilégium” kiteljesedésének legfontosabb színterén, a szülőszobában, és ki más lehetne az elszenvedője, mint napjaink egyik legátpolitizáltabb entitása: a női test. Miközben Magyarországon orvos- és forráshiány miatt folyamatosan zárnak be a szülészetek, a kormány különféle intézkedésekkel nyíltan ösztönzi szülésre a nőket. De mit mond el egy országról és egy társadalomról az, ahogy a nőkkel, különösen a szülő nőkkel bánik? A szülészeti erőszak nem csak a szülő nők problémája, de nem is csak a nőké. Hogyan érvényesül a patriarchális logika az egészségügyben? Mi a szülészeti erőszak - és mi nem az? Vannak veszélyeztetett csoportok? Mennyire vannak tisztában a jelenséggel az anyák, és mennyire tudatosak az egészségügyi dolgozók? Szülészeti erőszak az, ha nem választhatok szabadon orvost? Mit tehetünk egyénként és össztársadalmi szinten? Ebben a Vénusz Projekt epizódban az EMMA Egyesület három munkatársával, Kállay Eszterrel, Malonyai Eszterrel és Lamina Sárával járjuk körbe a szülészeti erőszak legégetőbb kérdéseit.

Te is álmodoztál már róla, hogy egy vitorlással megkerüld a Földet? Mi igen, de ez igazából mindegy! A lényeg, hogy Réka is, és ő meg is csinálta, úgy, hogy előtte gyakorlatilag sosem ült hajón. Hogy telik egy átlagos nap a mindig új és új, ismeretlen vizeken? Mire tanítja az embert ez az életforma, és mi az, amit a szárazföldön kell hagynia annak, aki belevág? Társadalomként mit kell megtanulnunk belőle? Milyen előnyei, hátrányai, és veszélyei lehetnek a női létnek egy hajón? És hogyan (vagy hogyan nem) fér össze a “cruiser” lét azzal, ahogy kondicionál minket a társadalom nőként, emberként? Ebben az epizódban éppen Mexikóból csíptük el Rékát, aki a társával 2017 óta él egy vitorláson, a Föld körül. Rékáék kalandjait a @rekasailing Instagram-oldalon tarthatod szemmel.

Hogyan indul egy startup? Probléma az, ha külföldi vállalkozás inspirálja? Mennyire veszik ma komolyan az üzletemberek a fiatal vállalkozókat? Mi kell az érvényesüléshez? Milyen sajátosságai vannak a startupoknak egy olyan országban, ahol kicsi a piac és átpolitizált a vállalkozói lét? Mi az a Diverzum, és miért működik? Gyarmati Fanni, a Diverzum egyik alapítója, az idei Forbes “30 sikeres ember 30 alatt” listájának egyik helyezettje nyújtott nekünk betekintést a haza startup-ok világába, mesélt az általa kitalált appról, a magyar piac előnyeiről és nehézségeiről, illetve arról, hogy ő mit tanácsolna a fiatal cégalapítóknak.

A Secondland egy budapesti székhelyű divatmárka, ami az értékmentés és az újrahasznosítás gondolatával alakít át régi ruhákat - ezzel a textilipar túltermelésére és a divatipar sznobizmusára reflektálnak. Hogyan küzd meg a dilemmáival egy ruhatervező, aki pontosan tudja, hogy a közönségének, a világnak valójában nincs szüksége több ruhára? Mik azok a módszerek, alternatívák, amikkel fel lehet oldani ezt az ellentmondást? Milyen egy tervező élete, ha Magyarországon akar érvényesülni? És miért közösíti ki a divatipar a nemzetközi színtéren is az upcyclingot? Ebben a Vénusz Projekt epizódban kivételesen “túladunk” az elveinken, és a fogadalmaink ellenére egy divatmárkát szólaltatunk meg. A Secondland egyik alapítójával és tervezőjével, Vecsei Rétával beszélgettünk.

Hogyan lett a Remény Farm önfenntartó farmból regeneratív gazdálkodás? Hogyan lehet olyan területen gazdálkodni, ahonnan - Juhász Szép Anna szavaival élve - még a traktor is legurul? Mennyire lehet környezettudatos a marhatartás? Hogyan lehet egy gazdálkodás karbon-negatív? És miért vásárolnak a Remény Farmtól etikai vegetáriánusok? Anna, a Farm egyik alapítója mesélt nekünk a vállalkozásról, az állattartásról, arról, hogy hogyan lett városi lányból gazdálkodó, és a mezőgazdasághoz, a vidéki-tanyasi élethez kapcsolódó sztereotípiákat is igyekszik lebontani. Hallgasd meg a legújabb Vénusz Projekt epizódot - akkor is, ha most még fogalmad sincs arról, mi az a regeneratív gazdálkodás, vagy milyen is a tanyasi élet. Nézd meg a honlapjukat: https://www.remenyfarm.hu/ Vagy kövesd őket Instagramon, TikTokon és YouTubeon: https://www.instagram.com/remenyfarm/ https://www.tiktok.com/@remenyfarm?lang=en https://www.youtube.com/c/remenyfarm Anna az epizódban beszél egy TED-talkról is, amit itt tudsz meghallgatni: https://www.ted.com/talks/allan_savory_how_to_fight_desertification_and_reverse_climate_change/transcript?language=hu