Della - 24.hu

A lehető legrosszabbkor jön a nyár eleji európai parlamenti választás és az ezzel járó tisztújítás, mert egy nagyon turbulens nemzetközi helyzetben – egyre kilátástalanabb az orosz-ukrán háború, nő a globális bizonytalanság az amerikai elnökválasztás miatt – veszti el érdemi cselekvőképességét hónapokra a közösség, pedig most lenne csak igazán szükség a gyors reagálóképességre – állítja Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akivel az uniós tagságunk harmadik évtizedébe lépve beszéltük át az EU-t aktuálisan feszítő politikai törekvéseket, illetve az elmúlt időszak unión belüli építő és romboló folyamatait a Dellában.

Az európai parlamenti választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány szakít a szokásával, és tavasz helyett csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában Lantos Csaba, akivel a benzinárakról is beszéltünk, amelyről épp podcastunk megjelenése napján dönt a kormány.

Az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken lehet eredményes Magyar Péter pártja a júniusi önkormányzati választáson, e településméret fölött ugyanis többet számít a pártszimpátia, míg a kisebb városokban és a falvakban inkább a jelöltek közösségi bekötöttsége hoz szavazatokat – mondja a Dellában a legnagyobb helyhatósági tömörülés, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő.

A klasszikus repülős viccel írta le a komoly viharba került közállapotokat Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a Dellában. Az igazgatóság elnöke állítja, nem érte meglepetésként, hogy a pénzügyi szorítás mellett az utóbbi időben belpolitikai nyomás alá is került az Orbán-kormány, ez tulajdonképpen következik a 2020-as években megtapasztalt gazdasági problémákból, amit az emberek a saját bőrükön éreznek. Különösen fájó lehetett, hogy annak a kevés megtakarításnak egy részét, amivel a legtöbb magyar ember rendelkezik például nem kamatozó eszközökben, készpénzben, reálértelemben felfalta az infláció.

A klímaváltozás az északi félteke felső régiójában teremti meg a mezőgazdasági kultúra továbbélésének feltételeit – vetíti előre a Dellában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímaügyi tanácsának alelnöke, aki szerint Oroszország és Kanada kerül helyzeti előnybe, így nagyrészt e két országon fog múlni a világ élelmiszer-ellátása. A változás még nem elkerülhetetlen, de az esély egyre csökken.

Az ország bizonyos részein már a járóbeteg-szakellátásban is várólisták alakulnak ki a közegészségügyben, ez pedig a magánszolgáltatók felé tereli a forgalmat – mondja a Dellában Lancz Róbert, a magánegészségügyi szektor cégeit tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki egyben a Kóka János tulajdonában lévő Doktor24 elnöke is.

Nyárra elérjük a 6,5 százalékos alapkamatot, onnan viszont több hónapos szünet állhat be a kamatvágásokban, ami eltarthat jövő márciusig, az új jegybanki vezető munkába állásáig. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt arra alapozza, hogy a jegybankok élén is létezik a béna kacsa állapot, amikor a távozni készülők az utolsó időszakban már tartózkodnak az események érdemi befolyásolásától.

Magyarországon túlbecsülik a német politika szerepét a gazdaságban, a várakozásokkal szemben Berlin nem vállal fel közvetítő szerepet a magyar kormány és az itteni német cégek közötti vitákban. Amelyek kétségkívül léteznek, de elsősorban a belföldi piaccal kapcsolatban álló német tulajdonú vállalatok teszik szóvá sérelmeiket, míg a külső piacokra dolgozó feldolgozóipari cégek alapvetően elégedettebbek a magyarországi üzleti környezettel. Minderről Dirk Wölferrel, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a Dellában.

Az idei lehet az első év, amikor a külföldi filmek magyarországi gyártási költsége elérheti az egymilliárd dollárt. Erre már tavaly is megvolt az esély, de a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkja egy időre megbénította az iparágat, lefelezve a forgalmat – mondta el a Dellában Radnai Károly. Az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint az idén újra pörög a biznisz, és már az a kérdés, meddig lesz elég a produkciók 30 százalékos állami támogatására félretett 70 milliárd forint: most úgy fest, hogy ez kevésnek bizonyulhat, ezért „sorállás alakulhat ki” a támogatásokért.

Azért nem vesznek fel hitelt a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt. Ha nincs mire alapozni a beruházási, fejlesztési terveket, akkor alacsony kamat mellett sem fogják felvenni a hitelt – ezt a választ adja a Dellában Perlusz László, a VOSZ főtitkára arra a kérdésre, miért nem igényelték tömegesen a kormányzat beavatkozására, illetve sürgetésére leszorított banki kamatok mellett sem a hiteleket a piaci szereplők.

Az ORFK segítségét kérték a kereskedők tavaly novemberben a válság alatt elszaporodó áruházi lopások miatt. Az egyik javaslatuk az volt, hogy az eljárásban online módon is részt vehessenek a tanúként meghallgatott dolgozók, mert őket egy percig sem tudják nélkülözni manapság a boltokban. A Dellában azt is megtudtuk Neubauer Katalintól, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, hogy az elmúlt hónapokban az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztettek a kereskedelmi szektorra vonatkozó – Neubauer megfogalmazása szerint az „elnyomó uniós előírásokra” visszavezethető – jogszabályi kötelezettségek megrostálásáról. Az asztalon van például a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályok áttekintése, illetve a kötelező agrárkamarai tagság újragondolása az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozások esetében.

Meglepi az idetelepülni készülő távol-keleti cégeket, amikor a helyi szakszervezetekkel kell leülniük egyeztetni, mert a kormányzattól azt az ígéretet kapták, hogy nem lesz dolguk az érdekképviseleti szervekkel, Magyarországon gyengék a szakszervezetek – világít rá a Dellában Székely Tamás, milyen vonzó ajánlatokkal csábítja ide a külföldi befektetőket a kormány. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke problémásnak tartja, hogy egyes vállalatok ennek szellemében viszonyulnak a szakszervezetekhez, illetve általában a munkavállalókhoz, és vitatható módon válnak meg az alkalmazottaktól, akik könnyű szívvel belemennek a közös megegyezésbe, ha egy kevés pluszpénzt kapnak a

Szerintem is nagyobb lesz a 2023-as végleges hiány annál a 6 százaléknál is, amit legutóbb közölt a Pénzügyminisztérium – reagált a Dellában Zsiday Viktor befektetési alapkezelő arra az értesülésünkre, hogy a kormányzaton belül nem zárják ki a 7 százalékot megközelítő deficitet sem. Innen nézve még irreálisabb a 2024-re törvényben rögzített 2,9 százalékos hiánycél, ami nagyon lelassítaná a gazdaságot. A mostanában kommunikált 4,5 százalék már közelebb áll a valósághoz, de afelől kétségei vannak a szakembernek, hogy az infláció 4 százalékra leszorítható, ahogy arra a napokban tett utalást az NGM egyik vezetője.

Éles lőfegyver, félmilliárd forint készpénz – csak néhány azon tárgyi bizonyítékok közül, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti munkatársai az elmúlt években találtak a helyszíni ellenőrzéseik során az engedély nélküli pénzügyi tevékenységet végző vállalkozásoknál. Mivel a lebukottak reakciói kiszámíthatatlanok – hiszen tudják, hogy 5–10 év börtönbüntetést kockáztatnak – a jegybank embereit jogszabályi előírásoknak megfelelően rendszeresen elkísérik a Készenléti Rendőrség állományának tagjai – ezzel magyarázza a Dellában Barnóczki Péter, az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója, hogy miért kell fegyveresek kíséretében végezniük a piacfelügyeleti munkájukat.

A kormány nem fog visszakozni Paks II megépítéséből, nincs ok, hogy felmondja a kereken tíz éve kötött szerződést az oroszokkal, ha voltak is kétségek kormányzati részről, azok mára okafogyottá váltak, az építkezés halad, a jelenlegi ütemterv mellett tartható a 2032-es indulás – jelenti ki a Dellában Aszódi Attila energetikai szakértő, egyetemi tanár.

A Magyar Nemzeti Bankkal folytatott jogvita részeként tavaly év végén befejezte működését a leggazdagabb ügyfeleket célzó, több száz milliárd forintosra becsült bizalmi vagyonkezelői szegmens piacvezető társasága, a Primus Trust Zrt. Nem haragszunk az MNB-re, de közigazgatási pert indítottunk – mondta a Dellában B. Szabó Gábor alapító, társtulajdonos, igazgató, aki a műsorban kifejtette, hogy miért vitatják a jegybanki eljárás jogi alapját.

Apokaliptikus képet festett az előttünk álló évről a Dellában Lentner Csaba. A közgazdász egyetemi tanár szerint az egyoldalú, az egyensúlyi követelményeket figyelmen kívül hagyó, kizárólag a gazdasági növekedésre alapozó Nagy Márton-féle gazdaságpolitika akár 10 százalékos inflációval, magas szinten beragadó költségvetési hiánnyal, elszálló államadóssággal fenyeget, így végül a növekedés sem éri majd el a kormányzat 3,6–4 százalékos terv szerinti ütemét, hanem megáll 2 százaléknál.

A vidéket célzó új, családos lakástámogatási programok hatására akár 10–20 százalékkal is emelkedhetnek az idén a kisebb településeken, falvakban megvételre kínált ingatlanok árai – mondja a Dellában Balogh László ingatlanpiaci szakértő. Az előző évi árakból kiindulva ez 380–400 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelentene 2024-ben ebben a szegmensben.

Kína nyerte meg a 2023-as évet, és Kína fogja megnyerni a 2024-et is – állítja évzáró beszélgetésünkben Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense. A Della vendége szerint a sikeres távol-keleti országok nagyrészt ugyanazt a modellt követik: autoriter, állami-fejlesztő rezsimek, amelyek hatékonyságát Orbán Viktor is elirigyelte, adaptálni azonban nem tudta. Helyette a latin-amerikai országokra jellemző struktúra felé mozdult el a kormányzás.

Nem Ursula von der Leyen számít Orbán Viktor legfőbb bírálójának, a bizottság tagjai közt több olyan is akad – például Vera Jourová, Didier Reynders vagy Johannes Hahn –, akik keményebben léptek fel a magyar miniszterelnökkel szemben, de az itthoni plakátokra azért került mégis a bizottsági elnök arca, mert vele lehet a legkönnyebben azonosítani az Orbánék szemében „elátkozott” európai uniós intézményrendszert, azaz Brüsszelt. Andor László volt uniós biztos szerint ez akár kontraproduktív is lehet, mert ha Von der Leyen újra jelöltetné magát a bizottsági elnöki posztra – és erre több jel utal –, akkor az orbáni politikával szembenálló erők erőteljesebben kiállhatnak a regnáló bizottsági elnök mandátumának meghosszabbítása mellett.