HEKTAR mezogazdasagi podcast

Mi a helyzet a nyikorgó mezőgazdasági géppiacon? Érdemes ilyenkor bármiféle gépberuházásban gondolkodni? Hogyan térülhetnek ezek a döntések? A jelenleg nehéz gazdasági helyzetben van-e értelme például logisztikai eszközöket, adott esetben átrakókocsit vásárolni, hogy érezhetően csökkenjenek a költségek? És egyáltalán tudnak-e annyira mérséklődni ezek költségek, hogy visszahozzák egy pótkocsik árát? Főleg ilyen kamatkörnyezet mellett? Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is egy rendkívül aktuális témát hozott a HEKTÁR Plusz podcastban, ami ezúttal a Fliegl támogatásával készül: Mezőgazdasági logisztikai beruházások - avagy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A HEKTÁR Plusz podcastban ezúttal Ackermann Tamás, a Fliegl Abda Kft. cégvezetője és Béres Attila, a Gépközvetítő Kft. ügyvezetője, közgazdász.

Miért nem nő a szója vetésterülete nagy mértékben és stabilan? Megfelelő-e ehhez egyáltalán a magyarországi klíma? Mennyire lehet jövedelmező a növény akár a hagyományos kultúrákkal szemben? Lehet-e ultrasekély műveléssel termeszteni, és mit mondanak azok a termelők, akik a szója mellett döntöttek? Hogyan oldható meg a gyomirtás, mire kell figyelni a vetésnél, mennyi tápanyagra van szükség, és miért a feketeöveseknek ajánlott a másodvetés? Gabona vagy kapás sortáv ajánlott? A HEKTÁR Szakmázó podcast újabb adásában a szója termesztéstechnológiát vizsgáljuk meg A-tól Z-ig, méghozzá a fajtaválasztástól a magágykészítésen, vetésen, gyomirtáson, tápanyag-utánpótláson át a betakarításig, és a termény eladásáig. De miért árvagyerek a szója, ami senkinek sem kell? Gribek Dániel agrárújságíró vendégei: - Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft. - Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft., - Dr. Borsiczky István, ügyvezető, Tomelilla Kft. Telefonon becsatolatkozik: Bóna Szabolcs, igazgató, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., Rábapordány Széplaki Tamás, ügyvezető, Ethofer Kft., Pereszteg Legfrissebb HEKTÁR Szakmázó podcastunkban kevés dolog nem hangzik el a szójáról, hiszen két termelő is elmondja, hogy miként és miért foglalkozik a szójával. Szakértő vendégeinkkel vesszük át a szója termesztéstechnológia teljes sorát. Szó esik majd a mechanikai gyomirtásról, ami az egyik legfontosabb eleme a szója termesztésének, azon belül a mechnikai gyomirtási megoldásokról. De a magágykészítés fontosságáról, a no-till művelésben rejlő lehetőségekről szintén. Lesz némi kitekintés a nyugati országok irányába is, és az is kiderül, hogy mikor milyen sortáv ajánlott akár egy kezdő szójás számára is. A legfontosabb kérdés pedig talán az, hogy mennyire jövedelmező a szója. TARTALOM: 0:00 - 4:16 - Bevezető, podcastajánló, vendégek bemutatása 4:17 - 11:25 - Miért nem nő a szója vetésterülete, ha annyira jó növény? 11:26 - 16:17 - Szójatermesztés az Alföldön és aszályban 16:18 - 23:38 - Gazdavélemény I. - Bóna Szabolcs, Rábapordány 23:39 - 29:05 - Gazdavélemény II. - Széplaki Tamás, Pereszteg 29:06 - 36:28 - Szója fajtaválasztás 36:29 - 47:08 - Magágykészítés, talajelőkészítés, alapművelés és no-till 47:09 - 48:57 - Vontatott kelés, visszafogott vetőmag 48:58 - 1:21:01 - A szója vetése - sortáv, tőszám, vetési mélység, vetőgép, másodvetés 1:21:02 - 1:36:27 - A szója tápanyag-utánpótlása - nitrogéntől molibdénig 1:36:28 - 1:41:46 - Gyomirtás, növényvédelem 1:41:46 - 1:43:35 - Vadkár és a szója 1:43:36 - 1:46:50 - A szója betakarítása 1:46:51 - 1:55:58 - A szója jövedelmezősége és piaca 1:55:59 - 2:03:15 - Összefoglalás, főbb üzenetek 2:03:16 - 2:05:40 - Elköszönés, podcastzárás

Mit várnak a 2024-es szezontól a HEKTÁR Nagyágyúi? Mi a helyzet a határban, és mi lesz a tavaszi vetésekkel? Hogyan oldják meg a vadkár-vitákat, ha van ilyenük egyáltalán? És milyen apokaliptikus jövő vár ránk, ha már nem lesz talaj? Milyen tapasztalatok vannak a nitrogén-utánpótlással kapcsolatban? A HEKTÁR NAGYÁGYÚK podcast legfrissebb adásában talán a szokásosnál is komolyabb témák kerülnek a felszínre, köztük egy rémisztő jövőkép, ami nem biztos, hogy elkerülhető. Emellett a vadkár kérdését is rendkívül őszintén járjuk körbe, és komoly tapasztalatok hangoznak el a nitrogéndózisok kapcsán. Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is állandó vendégeivel beszélget: Berend Ferenc somogy vármegyei regeneratív no-till gazdálkodó Csepregi Attila, növényvédelmi szakmérnök és precíziós mérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője Ha még nem tettétek meg, iratkozzatok fel a Hektár felületeire Youtube-on, Spotify-on, Google és Apple podcaston, valamint Deezeren. De kövessetek Facebookon, Instán, TikTokon, és iratkozzatok fel hírleveleünkre a www.hektarpodcast.hu oldalon.

Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben? Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni? Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni? Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és kötött talajon, tehát a két véglet esetében. Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek. Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron. Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni. De vajon nem szélmalom harc ez? A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!

Mit hozott a 2023-as esztendő növényvédelmi szempontból? Miért volt változatos a kukoricamoly- és gyapottok-bagolylepke-fertőzés az országban, és mi volt jellemző a kukorica, illetve a kalászosok gyomirtására? Milyen újdonságokkal és jól bevált megoldásokkal segíti a termelőket a FMC? Mit ajánlanak a forgatásnélküli talajműveléssel AÖP-ző termelőknek? Az FMC-től nemrég meghívást kaptunk az évindító szakmai beszélgetésükre, ahol Gribek Dániel agrárújságíró bepillantást nyert az évértékelőkbe, szakmai társalgásokba és jövőbetekintésekbe. A meghívás Farkas Ádámtól, az FMC-Agro Hungary Kft. Marketing & Portfolio Managerétől érkezett, a helyszínen ő fogadta a HEKTÁR stábját, akik széleskörű növényvédelmi tapasztalattal távoztak.

A HEKTÁR Nagyágyúk harmadik adásában, ami egyben az első évad utolsó része, számos érdekes témával foglalkozik Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. Komoly vita alakult ki a termelők között a mezei pocok és a güzüegér gradációja kapcsán. Csepregi Attila szerint a rágcsálók ellen a legjobb megoldás a szántás, ezzel azonban sem Lajos Mihály, sem Berend Ferenc nem értett egyet. A témát természetesen nem zártuk le, egészen biztosan visszatérünk még a véleménykülönbséghez, és biztosan előkerül még az eke, a tárcsa, a grúber és a direktvetés koncepciója. A műsor során egyébként Berend Ferenc több pontban is rávilágított a no-till technológiát kísérő prekoncepciókra, amelyeket a gyakorlatban cáfolni tudott. A nyomvonalak, a szakaszos legeltetés és számon más téme felvetődött Csepregi Attila érdeklődésére. Lajos Mihály komoly kritikát fogalmazott meg a precíziós gazdálkodás irányába, utalva arra, hogy sok esetben nem áll megfelelő adat a technológiák mögött. Csepregi Attila nagyrészt egyet is értett a szakemberrel, hozzátéve, hogy a "precíziós gazdálkodás nagy svédasztaláról" mindenkinek meg kell találnia a számára megtérülő megoldásokat. A megszokott virtuális határszemle ezúttal elmaradt, de február közepén pótolják a Nagyágyúk!

Valóban bűn szántani? És ha igen, akkor mit lehet és mit kell csinálni helyette? Egyáltalán mi az a talaj, és mennyire ismeri gazdálkodásának alapját egy termelő? Sőt, kell-e egyáltalán ismernie, és ha igen, akkor milyen mélyrehatóan? Gribek Dani és a HEKTÁR mezőgazdasági podcast MAGÁGY beszélgetéssorozatának vendége ezúttal a hazai agrárvilág legismertebb talajtanosa, akinek szavait a talajszelvényben állva csak úgy isszák a gazdálkodók, Dr. Dobos Endre a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének egyetemi tanára. Sok apropója van a szakmai beszélgetésnek, ami során szó esik majd többek között az Év Talajáról, a talajtani képzések gyakorlati oldaláról, és Talajok Világnapjáról, amit december 5-én tartanak. Mi az a humusz, és miben más mint a talaj szervesanyag-tartalma? Miért fontos, hogy minél több táplálékot kapjanak a talajok? Mi a véleménye egy talajtanosnak a no-till és a szántás technológiájáról? Mit kap az a gazdálkodó, aki csatlakozik a Magyra Talajtani Társasághoz, amit egyre több agrárvállalat támogat? Miért fontos az Extrém Talajtani Tábor vagy egyéb társadalmi kezdeményezések? Többek között ezekre is választ adunk! TARTALOM: 0:00 - 2:14 - Bevezető, köszöntő 2:15 - 8:52 - Talajtani szempontból be kellene tiltani a szántást 8:53 - 14:10 - Mi is az a talaj? 14:11 - 29:16 - Szervesanyag és humusz - Mi a különbség? Mennyi ideig tart felépíteni humusztartalmat? 29:17 - 33:21 - Talajművelés és klímaváltozás 33:22 - 39:45 - A magyarországi talajok és azok állapota - Heterogén talajok 39:46 - 42:01 - Van Dr. Dobos Endre kedvenc talajtípusa, talajszelvénye? 42:02 - 53:28 - Milyen mélyen kell a talajukat ismernie a gazdáknak? Hogyan ismerhetik meg? Miért fontos a talajszelvény? 53:29 - 1:06:23 - Precíziós talajtérképezési szakmérnöki képzés 1:06:24 - 1:18:54 - A Talaj Világnapja és a magyar talajtan elmúlt évei 1:18:55 - 1:22:37 - Az Év Talaja 1:22:38 - 1:28:30 - Extrém Talajtani Tábor a jövő talajtanosaiért 1:28:31 - 1:41:09 - A Magyar Talajtani társaság gazdálkodó szempontból 1:41:10 - 1:48:03 - A no-till technológia talajtanos szemmel 1:48:04 - 1:53:48 - Dobos Endre tippjei gazdálkodóknak 1:53:49 - 1:56:18 - Elköszönés, műsorzárás

Tényleg államilag kellene betiltani a szántást? De mi lenne utána? És hol tart a talajmegújító, vízmegőrző agrotechnológiák kutatása és oktatása a Magyar Agrár- é Élettudományi Egyetemen? Hogyan lehet szemléletet váltani a hazai mezőgazdaságban, amikor a fiatal szakemberek 2023-ban is szántóversenyen vesznek részt, a szakmai újságok, honlapok pedig változtatás nélkül hoznak le olyan PR-cikkeket, amiben azt olvashatjuk, hogy forgatni márpedig kell? Gribek Dániel műsorvezető vendége a HEKTÁR mezőgazdaságai podcast Magágy beszélgetéssorozatában ezúttal Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

Egyre többször halljuk, hogy kisgazdaságok jövője veszélybe került, a néhány 10, néhány 100 hektáros termelők a létükért küzdenek. De hogyan lehet fennmaradni ebben a nehéz gazdasági, világpiaci és globalizálódó világban? Ha a bölcsek kövét nem is adjuk át, de a HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában többek között erre keressük a választ vengédeimmel. A HEKTÁR legújabb mezőgazdasági podcastjában Gribek Dániel műsorvezető egy biós és egy regeneratív szemléletű vendéggel beszélget a gazdapék fogalomról, annak gyakorlatáról, a hagyományos mellett az alternatív kalászosokról, mint például a kamut vagy az alakor, de talajvédelemről, társnövény-termesztésről, napraforgó-fektetésről, és a regeneratív állattartásról is. Vendégek: Nobilis Ágoston a Csoroszlya Farmtól, aki 2015 óta foglalkozik biotermesztéssel a mintegy 300 hektáros szári gazdaságukban, a Vértes lábánál. Célul tűzték ki, hogy a természettel összhangban olyan minőségben termeljenek, hogy annak a talajban élő mikrobáktól kezdve, a növényeken át a fogyasztókig mindenki a nyertese lehessen. Szántóföldi növénytermesztés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, sőt, ugye a termények feldolgozásával is. Szabó Attila a Kukutyin Műhelytől, akinek a 2015-ös év hasonló változást hozott az életében is, hiszen ő és testvére, Csaba ekkor indult el hivatalos a biogazdálkodás útján. A Kukutyin Műhely néven ismertté vált gazdaság szintén rendelkezik saját malommal, és az évek során egyre komolyabban elindultak a regeneratív, talajmegújító mezőgazdaság irányába. Szabó Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Ferencszálláson, a Maros hordalékkúpján 3 hektáron vették át a családi gazdaságot, ma már kb. 50 területen gazdálkodnak.

Új résszel jelentkezik a HEKTÁR Nagyágyúk podcast, amiben negyedévente Berend Ferenc Somogy vármegyei regeneratív gazdálkodó, Csepregi Attila agrármérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport elnöke, valamint Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője mondja el véleményét az agrárium aktualitásairól, problémáiról, nehézségeiről. A második adásban szó esik többek között a vártnál szerényebb árpa és búza eredményekről, de a vetőmagok rossz minőségéről, valamint a kisgazdaságok jövőjéről, a precíziós gazdálkodás létjogosultságáról, talajvédelemről és terményárakról. TARTALOM: 0:00 - 3:50 - Bevezető, köszöntés, témafelvezetés 3:50 - 18:24 - Kalászosok betakarítása - Virtuális határszemle 18:25 - 41:08 - Miért lett gyenge a kalászosok mennyisége és minősége? 41:09 - 56:54 - Mi várható a napraforgóban és a kukoricában? 56:55 - 1:14:37 - Probléma van a vetőmag-minőséggel? 1:14:38 - 1:19:06 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről I. 1:19:06 - 1:22:01 - AÖP és területalapú támogatások tapasztalatai 1:22:01 - 1:32:46 - Talajvédelem és pólusváltás 1:32:47 - 1:40:25 - Költségcsökkentés a megoldás? - I. rész 1:40:26 - 1:47:16 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről II. 1:47:17 - 1:56:49 - Költségcsökkentés a megoldás? - II. rész 1:56:50 - 2:05:32 - Van jövője a kisgazdaságoknak? 2:05:33 - 2:16:58 - Kövécs Róbert kérdése: Csepregi Attila őszi búza technológiája 2:16:58 - 2:19:36 - Amit jövőre máshogyan csinálna Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály... 2:19:37 - 2:21:23 - Elköszönés, a műsor zárása

Hogyan meszezzünk költséghatékonyan, a termelés eredményességét javítva? Miért érdemes alkalmazni a módszert szántásban, strip-till és no-till esetében, és milyen módon kell elvégezni? Hogyan csökkenthető az aszálykár meszezéssel? Magyarországon több mint 2 millió hektáron találhatunk savanyú talajokat. Miért baj ez? Mit okoz a savanyú talaj? Milyen hatással van a tápanyagok felvételére, a mikroorganizmusok életére vagy éppen a nitrogénkötő baktériumok tevékenységére? A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Calmit Magyarország támogatásával készül. A HEKTÁR PLUSZ műsorsorozat alapvetően a partnereink felkérésére készül, ugyanakkor nagyon odafigyelünk, hogy szakmai szempontból értékes beszélgetéseket vegyünk fel, amelyek tényleg segítenek nektek a gazdálkodásban. Gribek Dániel vendége ezúttal: Johannes Kamptner termékfejlesztő szaktanácsadó, Calmit Agrar Berecz Sándor mezőgazdasági divízióvezető, Calmit Agrar

Velünk gazdákodnak, hozzájárulnak a talajaink egészséges működéséhez. Észrevehetetlenül növelik a hozamunkat, a termésbiztonságunkat, mégis szinte tudomást sem veszünk róluk. Ahogy a beporzók munkája szinte létkérdés a talaj felett, rájuk hasonló felelősség hárul a talaj mélyén. A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatának ezen adása a gilisztákkal, azok életmódjával, és a mezőgazdaságban betöltött szerepükkel foglalkozik. Milyen fajok vannak hazánkban, és hogyan élnek? Mit csinálnak télen vagy a nyári aszályban? Hogyan szaporodnak, és mit tehetünk azért, hogy minél többen éljenek a talajainkban? Miért kellene a gazdálkodóknak többet foglalkozniuk ezekkel az állatokkal? És milyen agrotechnológiával érhető el az állományuk növekedése? Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: - Dr. Simon Barbara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, méghozzá a Talajtani Tanszékről, akinek egyik kutatási területe a földigiliszták és a mezőgazdaság kapcsolata. - Bakocs Marcell növényvédelmi szakmérnök, agronómus, az Ásóval a határban blog szerzője, aki kívülállóként, a Műszaki Egyetemről csöppent bele a mezőgazdaságba. Az angliai, Groundswelli regeneratív kiállításon látottak ragadták magával, és azóta ezen az úton próbál előrébb jutni. - Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kutatója, kertészeti csoportvezetője. Kiemelten foglalkozott, illetve foglalkozik többek között a pókok, fonálférgek és atkák mezőgazdasági szerepével, a mezővédő erdősávok és a szerves talajtakarás növényvédelmi vonatkozásaival is. Tartalom: 0:00 - 8:28 - Beveztő, vendégek bemutatása, témafelvezetés 8:29 - 12:37 - Milyen gilisztafajok élnek Magyarországon? 12:38 - 16:46 - Giliszták egyedszáma a talajban 16:47 - 18:07 - Mi történik a gilisztákkal télen vagy nagy aszályban? 18:08 - 22:36 - Mikor a legaktívabbak a giliszták? 22:37 - 24:40 - Giliszták mint talajkártevők? 24:41 - 28:35 - Milyen sebességgel terjedhetnek a giliszták? 28:36 - 34:18 - A növényvédő szerek hatása a gilisztákra 34:19 - 39:39 - A bio vagy a regeneratív gazdálkodás jobb a gilisztáknak? 39:40 - 46:10 - Szántás hatása a gilisztákra 46:11 - 50:50 - A szerves trágya és a giliszták 50:51 - 53:30 - Forgatásnélküli és sekélyművelés hatása a gilisztákra 53:31 - 1:00:23 - Hogyan kíméli a gazdálkodás során a gilisztákat Bakocs Marcell? 1:00:24 - 1:02:23 - Lazítózás hatása a gilisztákra 1:02:24 - 1:05:06 - Eketalp- és tárcsatalp-rétegek giliszta-szemmel 1:05:07 - 1:06:52 - Gazda-megfigyelés: traktornyomban aktívabbak a giliszták? 1:06:53 - 1:12:43 - A giliszták hatása a növények egészségére 1:12:44 - 1:17:48 - Összefoglaló - Miért kell vigyázni a gilisztákra, és hogyan? 1:17:49 - 1:18:54 - Zárszó, a vendégek üzenete 1:18:55 - 1:21:09 - Az adás lezárása

Miben kellene változtatni, hogy nagyobb legyen a magyar agrárium jövedelem-biztonsága? Mire figyelmeztet az ukrán gabona története, és van-e szándék, pénz és szaktudás a talajjavításra? Gribek Dániel műsorvezetőtöbbek között ezekről a kérdésekről beszélget a HEKTÁR Plusz első, VulcanAgro támogatásával készült adásában Vázsonyi Lászlóval, a cég fejlesztőmérnökével, akit nem sokkal egy gyulatanyai szántóföldi rendezvény után faggatott.

Virtuális határszemle, a 2023-es szezon kihívásainak megvitatása és a szárszilárdítók kérdése. A talajvédelem fontossága. Mit kellene változtatni, hogyan lehetünk fenntarthatóbbak? Mi a baj a napraforgó termesztésével? Kalásztépő vágóasztalok előnye a talajvédelem szemszögéből. Miért volt nagy csalódás az AÖP, és ki mit választott? Itt a HEKTÁR legújabb podcastsorozata, a NAGYÁGYÚK Gribek Dániel állandó vendégeivel: - Berend Ferenc regeneratív gazdálkodó, aki őszintén beszél nehézségeiről, a no-till technológia előnyeiről és kihívásairól. A Somogy vármegyei gazdálkodó mintegy 400 hektáron alkalmaz talajkímélő technológiákat, és teljesen más szemlélettel rendelkezik, mint legtöbb gazdatársa. - Csepregi Attila ügyvezető, a Lajoskomáromi Cégcsoport irányítója, akinek mintegy 8000 hektárra van rálátása Fejér vármegyében. Bár a forgatásnélküli talajművelésben hisz, időnként az ekét is felcsatolja, és bár nem tartja hosszútávon fenntarthatónak, indokolt esetben szánt. - Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki Püskin már elindult a min-till és a no-till útján, de sok tekintetben még keresi a megfelelő utat, aminek érdekében számos kísérlet beállításában van komoly szerepe országszerte. Kendőzetlenül és kíméletlenül küzd a marketingvezérelt agrárium ellen. 🎧 Youtube bit.ly/3qvd3zz 🎧 Spotify bit.ly/3P5WBzI 🎧 Apple podcast bit.ly/3NfOXSa 🎧 Google podcast bit.ly/43LUuFk 🎧 Deezer bit.ly/3qvxhcx 🎧 hektarpodcast.hu bit.ly/3WPoYUU Három hónap múlva folytatjuk!

Valódi megoldást jelenthetnek az elektromos, akkumulátoros traktorok? Mi a helyzet a szarvasmarhák metánkibocsátásával? Mit kellene tennie a gazdálkodóknak, hogy fenntarthatóbbá váljon a mezőgazdaság? Jön a GreenDeal, de vajon lesz eredménye? És mi a helyzet a mikroműanyagokkal a talajban? Ürge-Vorsatz Diána fizikussal, a CEU klímakutatójával beszélgetek.

Hallottál már a szakaszos legeltetésről? Ha nem, akkor a jövőben vélhetően fogsz - gyepen és szántóföldön egyaránt. De gyakorlatban mit is jelent mindez, és miért fontos az állattartás a talajok védelmében, és miért is éri meg a pénztárcának? A vendégek személye önmagában is biztosíték arra, hogy az egyik kulcsmomentum a szántóföldi legeltetés, szántóföldi szakaszos legeltetés lesz. De vajon erre lehetőséget ad-e a jogszabály és a támogatási rendszer? Mennyi állatot érdemes tartani egy adott területen, és meddig legeltessünk egy szakaszt? Milyen előnyei vannak a módszernek gyepen és szántón? Mi a helyzet a takarónövényekkel? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Lengyel Zoltán, a legeltetés nagymestere, aki programozóból lett gazdálkodó, és 2013 óta irányítja, építgeti a Hortobágyon, Polgár határában regeneratív alapokon működő Táncoskertet. Mellette helyet kapott a stúdióban Tiszaszentimréről Bekecs Mátyás, akinek neve egyre többször kerül elő a témában - nem véletlenül, hiszen nagy lendülettel vágott bele a regeneratív gazdálkodásba, ami szerinte állattartásra alapozva lehet sikeres. Végül, de nem utolsó sorban Berend Ferenc somogyi no-till gazdálkodó, a Highlights of Hungary mentordíjasa. Rajtuk kívül a műsor felében becsatlakozik Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetője, aki a takarónövények legeltetéséről osztja meg tapasztalatait. TARTALOM: 0:00 - 9:40 - Bevezető, köszöntő, vendégek bemutatása 4:28 - 9:45 - Mi is az a szakaszos legeltetés 9:46 - 14:15 - Miért és hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Berend Ferenc? 14:16 - 19:51 - A vetésforgóba illesztett legeltetés és a talajmegújítás (Kökény Attila) 19:52 - 24:15 - Hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Bekecs Mátyás? 24:16 - 27:43 - Tanácsok a szakaszos legeltetés elindításához 27:44 - 39:33 - A legeltetés a bürokrácia - Mozsi Major 39:34 - 49:10 - Lehet-e szántóföldön legeltetni, és az AÖP-be bevonható-e a szántóföldi szakaszos legeltetés? (Madarázs István) 49:11 - 52:19 - Jogszabályokról továbbra is... 52:20 - 57:05 - Szárnyasok szakaszos legeltetése (Remény Farm) 57:06 - 1:06:10 - Lovak szakaszos legeltetése a Dedes projektben (Szunyogh András) 1:06:11 - 1:18:41 - A szakaszok kialakítása, a legeltetés hossza 1:18:42 - 1:23:05 - Milyen a jó villanypásztor? (Cont-Eco Kft., Vargyas Csaba) 1:23:06 - 1:31:25 - Takarónövény-keverék és zöldítő növényfajok szakaszos legeltetéshez 1:31:26 - 1:36:08 - Takarónövények legeltetésének tapasztalatai Vas vármegyében (Kovács Dániel) 1:36:09 - 1:40:26 - A takarónövények vetésének ideje 1:40:27 - 1:45:09 - Mennyire lehet takarónövényes legeltetésre alapozni állattartást 1:45:10 - 1:49:12 - Munkaszervezés - szántó és állat 1:49:13 - 1:54:39 - Takarónövényes szakaszos legeltetés tapasztalatok Amerikából (Dale Strickler) 1:54:40 - 1:57:30 - Sertés- és egyéb állatfajok szakaszos legeltetése 1:57:31 - 2:02:41 - Karbonkreditek, karbonbevételek, szénmegkötés és szakaszos legeltetés 2:02:42 - 2:04:37 - Néhány környezetvédelmi felvetés 2:04:38 - Zárszó, összefoglaló, üzenet a gazdatársaknak

A zöldeknek kevés, a gazdáknak túl sok. Talán így lehetne a legegyszerűbben felvázolni az agrártámogatásokhoz kötődő környezetvédelmi, fenntarthatósági elemeket, szabályokat, lehetőségeket. De mi is az a zöld felépítmény? Hosszútávon mi lehet a GreenDeal célja, és hogyan tudja egy Közös Agrárpolitika a korábbinál jobban összehangolni a természetvédelmet és a jövedelmező, mezőgazdasági termelést? Miért tiltja az AÖP forgatás nélküli talajművelése a glifozátot? Strip-tillel, vagyis sávműveléssel szerezhetünk 2 pontot? Miért kaukktojás a karbamid-hazsnálat fenntarthatóbbá tétele? Lehet visszaélés tömeges számlavásárlással? Hogyan javíthatja a jövedelmezőséget extrém módon egy mezővédő erdősáv? Mi a magyar zöld felépítmény legnagyobb erőssége? Mi is az a zöld tanácsadó hálózat, és mekkora a jelentősége? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Madarász István, az Agrárminisztérium Támogatáspolitikai Főosztályának Agrárstratégiai Koordinációs Osztályájának osztályvezetője, akivel talajvédelemről, természetvédelemről, forgatás nélküli művelésről, nem termelő beruházásokról, zöld agrártámogatásokról, a zöld tanácsadó hálózattal és számos más kérdéssel foglalkozunk.

Az elmúlt napok eseményei után szeretnél valamit változtatni a technológiádon? Nem akarod, hogy a termőfölded egy nap alatt kilométerekkel távolabb érjen földet, és ezzel jelentősen csökkenjen a termésbiztonságod? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában a téma mi más lehetne, ha nem a március eleji porviharok, 11-i tömegbaleset, és ezzel összefüggésben a talajművelés - pontosabban annak elhagyása. A no-tillel, sávos műveléssel már sokszor foglalkoztunk a HEKTÁR-ban, számos olyan szakember, gazdálkodó volt már Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki regeneratív szemlélettel kezeli mezőgazdasági területeit. Ezúttal a kör ismét bővül. A március eleji böjti szelek, szélviharok és azok következményei után a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke, Szabó Attila kereste fel szerkesztőségünket, hogy lennének tagjaik, akik szívesen elmondanák véleményüket a történtekről, és gyakorlati tapasztalataikat is megosztanák a szélerózió megelőzése kapcsán. Vendégem ezúttal Víg Vitália talajökológus, akinek hitvallása a talajok gyógyítása. Nem mellékesen a TMG oktatási programjának szakmai felelőse. De elmondja tapasztalatait Felvidékről, Dunaszerdahely közeléből, Csótfáról Keszegh Csaba, aki 50 hektáron no-till technológia alkalmazása mellett gazdálkodik. Vendégünk még Tamási Péter dunántúli gazda, akinek 2004 óta nem viszi a szél talajait. Vas megyében, Uraiújfaluban min-tillezik és direktvetést is alkalmaz 350 hektáron. De miért, és hogyan változtattak szemléletet? Illetve milyen buktatók kísérték a folyamatot? Ezekkel mindig foglalkozunk, ha alkalmunk nyílik no-till gazdákkal beszélgetni, úgyhogy ez most sem lesz másképpen.

Tudod már, hogy milyen pályázatok várhatók a közeljövőben? És azt, hogy mit kell tudni a fiatal gazda támogatásról? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának újabb adásában, ezúttal nem technológiákról, fenntartható megoldásokról lesz szó, hanem azok megalapozásáról. A Közös Agrárpolitika támogatásairól, jelenleg és jövőbeli mezőgazdasági pályázatokról. Milyen feltételeket kell teljesíteni az alaptámogatásért cserébe? Miben lesz új a rendszer? Hány pontra lesz szükség AÖP-ben, vagyis az agro-ökológiai programban? A Magágyban ezúttal ezekre is választ adunk. Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal Berze Tünde, a GORDIUS Solutions Tender Kft. pályázatírója, aki a jelenlegi információk segítségével próbálja végigkalauzolni a termelőket a Közös Agrárpolitika labirintusában. Műsortartalom: 0:00 – 4:13 – Köszöntő, bevezető, felvezető, vendégbemutatás 4:14 – 10:50 – Megmaradt források és pályázatok az előző KAP ciklusból 10:51 – 17:02 – Összegek és dátumok – Mekkora összegű az agrártámogatások forrása 2027-ig, és mikortól várhatjuk az agrárpályázatokat 17:03 – 19:44 – Az alaptámogatás részletei – Összegek, feltételek 19:45 – 20:42 – Fiatal gazda támogatás részletei 20:43 – 21:14 – Röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról I. 21:13 – 23:33 – Termeléshez kötött támogatások 23:34 – 33:02 – Az alaptámogatás feltételei 33:03 – 35:38 – Még mindig csak röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról II. 35:39 – 39:05 – Várható agrárpályázatok a Vidékfejlesztési programban 39:06 – 43:28 – Várható agrárpályázatok: zöld beavatkozások 43:29 – 47:03 – Megújuló vidék beavatkozási program 47:04 – 49:13 – Tanácsok az agrárpályázatra készülő gazdálkodók számára 49:14 – 50:51 – Búcsúzás, adásajánló, műsorzárás

Amiről a magyar szántóföldek esetében egyre gyakrabban beszélünk, az az ültetvényeken még fehér holló: a talajmegújító gazdálkodás, a regeneratív szőlőtermesztés. Milyen megoldások vannak a szőlő-sorközök takarására? Milyen takarónövény-keverékekkel érdemes elindulni ezen az úton, és hogyan érdemes elvetni és terminálni ezeket? Mik a bevált és kevésbé bevált megoldások homokon? Hogyan született kísérleti no-till szőlőültetvény Soltvadkerten, és milyen egy házilag készített henger, amivel le lehet taposni a rozst? A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozatának vendége ezúttal Schneider Péter és Sárosdi Péter Soltvadkert, akik nemcsak szőlőben, de bodzában is alkalmazzák a regeneratív mezőgazdaság megoldásait: a menetszám-csökkenést és a sorköztakarást. A szőlőtermesztők beszélnek arról, hogy milyen hibákat követtek el az elmúlt években, de arról is, hogy okoz-e plusz növényvédelmi kihívást a takarónövények alkalmazása.