Business Lounge a radiocafén

A televíziós és digitális piac folyamatosan változik, egyre vékonyabb a határ a kettő között. A nézői szokások átalakulnak, a streaming egyre nagyobb teret nyer, miközben a klasszikus tévécsatornák új formátumokkal és kreatív megoldásokkal igyekeznek megtartani közönségüket. A TV2 Csoport az elmúlt években számos új műsort indított útjára, amelyek között egyaránt találunk innovatív reality formátumokat, vetélkedőket és érzelmekre építő fikciós sorozatokat. Az adás első részében Fischer Gáborral arról beszélgetünk, milyen trendek határozzák meg a következő évek műsorstratégiáját, milyen szerepet játszik a technológia, valamint a nemzetközi formátumok adaptálása. A nézői szokások tartalomkészítői szemszögből való áttekintése után megnézzük, hogyan változtak a hirdetői szokások 2025-ben, mik voltak a hirdetők legfontosabb szempontjai a TV-s piacon és a digitális platformokon. Szó lesz arról is, milyen előnyökkel jár egy hirdetőnek a széles portfólió, mit tud hozzátenni egy saleshouse az ügynökségi tervekhez, vannak-e közös online–TV csomagok, valamint hogyan változnak 2026-ban a TV-s árak. Többek között erről is beszélgetünk Kosaras Klaudiával az adás második részében.

Globálisan a tévéidő 57%-át még mindig a lineáris formátumok teszik ki, míg a streaming 43 százalékot. A fiataloknál (16–24 évesek) már többségben van a streaming, de ki mit néz? A tévék diktálnak vagy a fogyasztók? Milyen formátum a biztos nyerő, érdemes-e visszahozni egy régi műsort, vagy mindig újat kell kreálni, hogyan készülnek egy egy évadra a tévék, mit csinál egy kreatív vezető, van-e szükség ad hoc döntésekre pl. egy realitynél. Többek között ezekről beszélgetünk Marcell-lal és Gergővel a műsor első részében. A 2025-ös hazai Effie Platina díjat a McDonald’s The VR Mekis kedvence kampánya nyerte. Ez a kampány három Arany Effie-t is elhozott, és a zsűri egyhangú döntése alapján bizonyult az év leghatékonyabb kommunikációs teljesítményének. A Feat lett az Év Ügynöksége, három Arany és a Platina Effie-t is ők nyerték. Mennyire fontos egy ilyen elismerés, mi volt az üzleti cél és a célcsoport, mi kell ahhoz, hogy ennyire komplex kampányt flottul lebonyolítsanak. A kampány kreatív oldaláról, a stratégiai döntésekről, valamint az ügyfél–ügynökség együttműködésének dinamikájáról is beszélgetünk az adás második részében Dáviddal és Attilával.

A digitalizációból való kiszállás ma már kiváltságnak számít, de megtehetjük-e? Mennyi időt töltünk el a digitális térben, mire használjuk, mit nézünk, mit fogyasztunk? Hány év alatt jutottunk el erre a szintre, még milyen növekedési potenciál van benne, milyen káros következményei lehetnek, ha nem szabunk határt, illetve visszafordítható-e? A technológiai fejlődés mellett milyen pszichológiai okai vannak az egyre növekvő digitális tartalomfogyasztásnak és ezen belül a videós tartalmaknak? Többek között ezeket a témákat feszegetjük az adás első részében Mészáros Józseffel, a Cognative Piackutató Kft. ügyvezető igazgatójával. Október közepén újra rádiós konferenciát szervezett a MiértRádió? Egyesület, ahol ügynökségi és ügyféloldalról jött szakembereknek mutatták be a rádiós médium erejét és szerepét a médiamixben. Megtudhattuk, hogy bár már 100 éves médiumról beszélünk, még mindig szívesen használják a hirdetők, sőt az elmúlt négy évben folyamatosan nő a szerepe, hiszen a helyhez kötöttsége megszűnt, egyre többen hallgatják online is. Ezekről lesz szó az adás második részében Nagy Marcellel, a MiértRádió? projektvezetőjével és Kapitány Jánossal, az Atmedia rádió-operatív és non-spot értékesítési vezetőjével.

A Mol csoport jelenleg 30 országban van jelen közel 100 leányvállalattal. Hogyan épül fel a marketing és kommunikációs szervezet a cégnél, miért felel a magyarországi marketing és kommunikációs igazgató, milyen felelősségi körei vannak az egyes országoknak és mik a legfontosabb kihívások egy ekkora egy szervezetnél? Pantl Péter, a MOL csoport kommunikációs és marketingigazgatója a vendég. A kreatív ipar helyzetéről, kihívásairól Kassitzky Attilával, a Lounge Design ügyvezetőjével és Radovics Péter kreatív igazgatóval beszélgetünk. Értékelik-e az ügyfelek az egyediséget, unikális ötleteket? Miben lehet mérni egy kreatív ügynökség sikerét, számítanak-e a díjak?

A Mastercard is csatlakozott idén a kiberpajzs programhoz és egy átfogó kutatatást készített a kiberbiztonság hazai helyzetéről. Ennek tapasztalatairól, a kiberbűnözés veszélyeiről, megelőzési lehetőségeiről beszélgetünk az adás első részében. A Vince Magazin es rendezvényei sokat tesznek a borkultúra népszerűsítéséért. Mennyire lehet formálni az ízlést, mi alapján lehet objektívan rangsorolni egy bort, milyen trendek vannak Magyarországon, lehet-e, szükséges-e edukálni az embereket? Milyen most a magyar borászatok helyzete, mi a legnagyobb problémájuk, és miben segíthet a kommunikáció? Ez a második rész témája.

Magyarországon is hatalmas mennyiségű digitális adat keletkezik, amelyet a vállalatoknak hatékonyan kell feldolgozniuk és felhasználniuk a fogyasztók jobb megértése érdekében. A fogyasztók naponta több mint négyezer reklámmal találkoznak, és átlagosan 35 000 döntést hoznak meg, ami könnyen túlterheltséghez és döntési bizonytalansághoz vezethet. Vannak szakmai és etikai kérdések, amikről Mondovics Péterrel beszélgetünk. Az adás második részében Hidvégi Zoltánnal arról lesz szó, hogy mennyire innovatív ma a film, a reklámfilmgyártás. Mennyire telített a piac, miért van létjogosultsága a nemzetközi terjeszkedésnek, és mennyire érte meg invesztálni az AI-ba? Hogyan segíti a munkájukat, mennyire növelheti egy gyártó cég versenyképességét? Hogyan látja a következő évek trendjeit?

Az idei toplisták a marketingben erőteljes megújulást, a PR-ben viszont nagyobb stabilitást mutatnak – derül ki a Marketing&Media kommunikációs szaklap összeállításából. A szaklap idén jubileumi, tizedik alkalommal készítette el a TOP 50 marketingvezető, és harmadszorra a TOP 50 PR-vezető rangsort. A marketinges lista élére Szabó Béla Attila (Magyar Telekom), a PR-lista élére pedig Horváth Magyary Voljč Nóra (K&H Csoport) került. A podcast első részében Krisztiánnal beszélgetünk arról, hogy milyen szempontok alapján és milyen metódus szerint választja ki a népes zsűri a long listből a TOP 50-et. Választ kaphatunk arra is, hogy mi az oka, hogy bár mindig van változás, főleg a sorrendben, de a lista nagy rész sok éve változatlan. A műsor második részében Nórával és Bélával, a két első helyezettel beszélgetünk arról, hogy hol van a PR, illetve a marketing helye a céges struktúrában, van-e átfedés, hogyan alakult ez a K&H-nál, illetve a Magyar Telekomnál. Szó lesz arról is, hogy kinek mi a felelősségi köre, mennyire vannak közel a cégvezetéshez és milyen kihívásokat látnak maguk előtt, de arra is fény derül kinek melyik a kedvenc reklámja.

A koncertszervezés kulisszatitkaiba pillantunk bele. Kifelé siker, pénz csillogás, de mi van mögötte? Mi kell, ahhoz, hogy valaki fel tudja venni a versenyt a nagy, régi, nemzetközi koncertszervezőkkel? Ismeretség, tőke, szemfülesség, vagy egyéb skillek? vzekről beszélgetünk Horváth Rolanddal. Sokat beszélünk a fenntarthatóság, a zöldítés, a károsanyag kibocsátás-csökkentés szükségességéről. Hol tart most ez a folyamat? Szabályozással, büntetéssel, vagy gazdasági eszközökkel lehet ösztönözni? Milyen szerepe van az edukációnak, kommunikációnak erre a folyamatra. Ezekről a kérdésekről beszélünk Tóth Leventével.

Az AI villámgyorsan az életünk részévé vált, és még csak a kezdetén vagyunk a folyamatnak. Egyre többen használják megkérdőjelezhetetlen forrásként munkájukhoz, döntéseikhez. Tényleg vakon megbízhatunk benne? Miért van különbség a különböző AI alkalmázások válaszai között, melyiket fogadjuk el valósnak? Akár hazudhatnak is? Ezekről és a napi életünket befolyásoló kérdésekről, beszélgetetünk Keleti Arthurral. A Covid, a home office lehetősége alapvetően megváltoztatta a munkavállalói elvárásokat. Bebizonyosodott, hogy sok feladatot bárhonnan el tudunk végezni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy szükség van-e irodára, hogyan alakult át az utóbbi években az irodapiac. Mit kell nyújtani ma egy versenyképes ingatlanbefektetőnek, és mi az elvárás a céges oldalon, a kreatív munkakörnyezet segíthet-e ez elmagányosodás ellen. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gereben Mátyással.

A Cannes Lion évről évre a reklámszakma legjobban várt eseménye, egyesek a reklámosok Oscar-díjának nevezik. A Marketing&Média idén is képviseltette magát, a főszerkesztő, Simon Krisztián számol be arról, hogy mi volt az idei verseny üzenete, merre halad a reklámszakma, és idén hogyan szerepeltek a magyarok? A műsor második felében Garam Tamással, a Sziget Zrt. marketingigazgatójával arról beszélgetünk, változtak-e a fesztiválozási szokásaink, hogyan fesztiváloznak a fiatalok, és milyen változások lesznek az idei Szigeten.

Az idei Automotive Summit az autóiparral kapcsolatos megannyi kérdésre kereste a választ. Megtesznek-e mindent a márkák, hogy segítsék a fogyasztókat választani? Tényleg csak promóciókkal lehet ösztönözni Magyarországon az új autók iránti érdeklődést? Milyen tulajdonságokat keresnek újabban az autóvásárlók, hogyan alakultak át a döntési szempontjaik? Az elektromos autók vásárlói miért nem hűségesek a jól ismert autómárkákhoz? Leáldozóban a márkakommunikáció kora? Ezeket a kérdéseket most egy reklámszakemberrel, Négyesi Tamással, a Mediator ügyvezetőjével jártuk körül. A második részben az idei ESG Summit három szereplőjével készült rövid beszélgetéseket hallhatjátok. Nagy Zsuzsa, az EON Energiamegoldások Kft. ügyvezetője, Gyimesi Anna Flóra, a Mastercard area marketing managere és Ferenczi Gergely, az Opten KFT. üzletágigazgatója válaszolt a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre.

A műsor második felében arról lesz szó, hogy vajon fenntarthatóság szempontjából jót tesz-e a digitális fókusz. Van-e a digitális tevékenységeinknek karbonlábnyoma és ha igen, akkor hogyan mérhető. Huszics György, a Carbon Crane társalapító-ügyvezetője a vendégünk.

A fenntarthatóság, környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás régóta jelen van az üzleti életben és a felelősen gondolkodó magánemberek mindennapjaiban, amihez az utóbbi pár évben a jogszabályi kötelezettség, adatszolgáltatás, ESG is megjelent. Sokan kötelező rossznak gondolják, sokan pedig azért kampányolnak, hogy nemcsak a jogszabályok miatt kell/érdemes ezzel foglalkozni. Jövő héten kerül megrendezésre az ESG Summit szakmai konferencia, ahol rengeteg szakértő, vállalati vezető, civil szervezet fogja a fenti kérdéseket is boncolgatni. A műsor első részében Tomaj Zsófival beszélgetünk arról, hogy hogyan épült be ez a gondolkodás a cégek mindennapjaiba; milyen terhet ró rájuk a megfelelési kötelezettség, hogyan tudják a cégek a versenyképesség javítására felhasználni a tudást, amit ebbe a területbe fektettek. A beszélgetés második részében Rimóczi Oszkárral, az ESG Summit egyik tartalmi felelősével beszélgetünk arról, hogy mik a legfontosabb, legvitatottabb kérdések a fenntarthatóság témakörében.

Sokszor kerül szóba, hogy a PR-nek milyen eszközei vannak, hol helyezkedik el a teljes kommunikációs mixben, mennyire tud önálló lenni, vagy egy integrált stratégia része-e. Arról azonban kevesebbet hallani, hogy mi jellemzi az egyes szektorok PR-tevékenységét, mik a különbségek, mik a hálás és a hálátlan feladatok egy PR-ügynökség számára. Mennyire tudtok a stratégiaalkotásba belefolyni, vannak-e általánosnak tekinthető kommunikációs célok? Többek között ezeket a kérdéseket beszéljük át Mamusits Péterrel az adás első részében. A Kifli.hu a magyar piac legnagyobb forgalmú online FMCG-webshopja, így jó rálátása van arra, hogy mit hogyan vásárolunk. Mennyit költ átlagban egy fogyasztó havonta? Az élelmiszeren kívül mik a toptermékek? Az árak mellett még milyen szempontok számítanak a fogyasztóknak, és hogyan viszonyulnak a saját márkás termékekhez? Többek között erről beszélgetünk Szalma Ritával az adás második részében.

A médiaköltések több mint 52% a digitális piacon jelentkezik, aminek kb. a 2/3 a globális szereplőknél csapódik le. Az arányok az utóbbi 2-3 évben beállni látszódnak, mit várhatunk 2025-től, illetve a következő évektől? Ha a főbb arányok változatlanok is, de a technológia fejlődése, a mesterséges intelligencia előretörése, az automatizált rendszerek folyamatos térnyerése okozhat még meglepetést, e mellett folyamatos tanulásra kényszerítenek minket. Ádámmal az IAB frissen kinevezett elnökével a 2025-ös várakozásokról, piaci trendekről beszélgetünk. Weiler Péter egy hirtelen ötlettől vezérelve eljatszott a gondolattal, hogy mi mindent lehetne az AI-tól megkérdezni es miket válaszolna. Az eredményt óriásplakátokon örökítette meg. Többen többféleképpen értelmezték a plakátokat, hiszen gyorsan érkezett is rá reakció, méghozzá az egyik legnagyobb hazai vállalattól.

A Dentsu minden évben, így 2024 végén is elkészítette a globális reklámköltési előrejelzését. Bacsa Gáborral átbeszéljük, hogy milyen változásokat, trendeket látnak a büdzsék, a költések terén. Fontos kérdés, hogy a magyar médiaárak a helyükön vannak-e, mennyit lehet évről évre emelni. Mi erről egy globális ügynökségi vezető véleménye, maradnak-e médiatípusok arányai, és mit kell tudni a retail médiáról? Többek között ezekről lesz szó a műsor első részében. A BioTechUSA ma több mint 100 országban van jelen, a 90 milliárd árbevételű tisztán magyar családi cég hazánkban piacvezető, de Európában is az egyik legjelentősebb versenyző az étrend-kiegészítők piacán. Egy ilyen siker nem elérhető egy jó termék nélkül, de mi kell még hozzá? Ha pedig elég sikeres vagy és jól megy a cég, akkor kötelességed-e ebből valamit visszaadni a környezetednek? Mi a felelősséged? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk Dr. Pintér Dániel Gergővel a műsor második részében.

Egyre több nemzetközi filmet forgatnak Magyarországon, amit nemcsak a hírekből, de a filmekben feltűnő egy-egy ismerős helyszínből is érzékelhetünk. Eddig azt is gondolhattuk, hogy ez csak az alacsonyabb költségeknek volt köszönhető, most pedig innovációval, modern technológiai megoldásokkal próbálunk szintet lépni és újabb produkciókat Magyarországra csábítani. Az adás első részében arról beszélgetünk Szabolccsal, hogy mit keresnek a filmes produkciók, mit tudunk mi nyújtani, miért érdemes nekik Magyarországra jönni és mitől különleges a United Illusions virtuális stúdió. Hogyan illeszkedik a hagyományos filmgyártásba, és milyen üzleti stratégiára építenek. Cégek, webshopok, szolgáltatások, médiumok szeretnének minél hatékonyabban eljutni a célcsoportjukhoz. Emiatt készítenek reklámokat, ötletes kreatívokat és keresik a csatornákat a fogyasztók felé. Van-e relevanciája annak, hogy milyen tartalmat gyártunk, vagy egy technológia által vezérelt világban az AI és az algoritmusok mindent megoldanak. Erről és egyéb érdekességekről beszélgetünk az adás második részében Lencsés Dáviddal a Marquard Media korábbi digitális igazgatójával, az Infinite AD ügyvezető-tulajdonosával.

Az ősz az egyik legfontosabb időszak a televíziók számára. Ekkora időzítik a nagy bejelentéseket, indítják az új, nagy formátumú showműsorokat, game show-kat, realityket. Katona Andor kreatív producerrel beszélgetünk a különböző TV-s formátumokról. A műsor második felében Mammusits Péterrel, a Lounge Communitatiton ügyvezetőjével az aktuális PR-kihívásokról, digitális kommunikációról és kríziskommunikációról beszélgetünk.

Novemberben tartották a második Creator Awards-ot, ahol 14 kategóriában díjazták a legjobb hazai tartalomgyártókat. Mit jelent ma tartalomgyártónak lenni? Milyen jelentőséggel bírnak a médiában? Mekkora rajongótáborral rendelkeznek és miképpen képesek eljuttatni a márkaüzeneteket feléjük? Csiszár Gergő, a Post For Rent Group alapító tulajdonosa válaszol a kérdésekre. A műsor második részében arról beszélgetünk, hogy hogyan változtak az utazási szokások az elmúlt egy évben, mik a kiemelt utazási időszakok, van-e értelme egyáltalán főszezonról utószezonról beszélni. Desztinációt, vagy jegyárat választunk? Trendkövető vagy trendszetter egy mai modern légitársaság? Mennyire összeegyeztethető a repüléssel a fenntarthatóság? Radó Andrással, a Wizzair kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetőjével beszélgetünk.

A reklámtortában a két legnagyobb szelet a tévés és a digitális költéseké, nem véletlenül az éves büdzsétervezésnél is ezt a két médiatípust tervezik először. A tévés árak alapvetően befolyásolják a többi médiatípus árait. 2025-ben a tévés költések 15%-kal nőnek. Hogyan terveznek a cégek, mi várható 2025-ben, mennyire konkurálnak az egyes médiatípusok, milyen szinergiák alakíthatók ki? A műsor második részében a témánk, hogy mennyire vagyunk óvatosak a kibertérben. Mire figyeljünk, lehetünk-e teljes biztonságban magánemberként, illetve cégtulajdonosként? Mik a legjellemzőbb trükkök, csalások és mire érdemes figyelni?