Szova teszem

Mit hozott nekünk az Európai Unió?

A környezet védelmére egoista szemszögből kell tekinteni. Ha óvjuk a környezetünket, óvjuk egészségünket és önmagunkat.

A globalizáció, a piacgazdaság a társadalmat az elégedetlenségbe, a kilátástalanságba vetette.

A napokban ünnepeltük a magyar költők és versek ünnepét, a költészet napját. Ilyenkor egy kicsit több figyelmet kap a kultúra eme csodálatos mozaikja. Szerencsére nemcsak József Attila születésnapja táján van ez így, hanem szinte egész évben.

A NATO szövetsége hirtelen roppant népszerű, és ennek nyomós oka van: amikor már úgy tűnt, hogy nincs sok értelme az egésznek, csak pénzkidobás a fegyverkezés, akkor Oroszország húzott egy régimódi lépést, és támadott. Ez felülírt minden számítást itthon is.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok a tisztelt rádióhallgatóknak – mindazoknak, akik az ünnep napján is hallgatják műsorunkat. Bízom benne, hogy figyelmüket most a jegyzetemnél sokkal vonzóbb, érdekesebb és főleg ínycsiklandozóbb dolgok kötik le. S ez így is van rendjén.

Lendva Várja Önt … valójában kit és mit az utóbbi hónapokban? Egy biztos, a Lendva Várja Önt Turisztikai Szövetség a héten, szerdán megtartott választói közgyűlésére a sajtó képviselőit semmiképp sem várták. Már az eseményre szóló meghívón világosan feltüntették, hogy a közgyűlést a tagság zárt ajtók mögött kívánja megtartani.

Márciust mutat a naptár, a nőnapot március15-e követte, aztán Szlovéniában az anyák napját is ebben a hónapban ünneplik. Ezért mai írásom tartalmát a nem és nemzet fogalma köré rendezem.

A fiatalok kivándorlása komoly problémát jelent az országok számára.

Az alacsony felvásárlási árak, a magas költségek, a dömpingben érkező olcsó importáruk és a bonyolult környezetvédelmi jogszabályok miatt dühödtek fel annyira, hogy az utcákra vonultak.

A Mura-Maribor mérkőzés margójára.

Az internethálózatot nem a gyerekek miatt hozták létre, de a mai fiatalok gyermekkora az interneten zajlik.

A szlovén kultúra jegyében zajlott a mögöttünk levő hét, de több jellemzője is volt. Tisztelettudóan viselkedtünk egymás iránt. Vagy mondhatnám akár azt is, hogy kulturáltan. Sajnos, nem mindig van ez így. Az elmúlt hét munkanapjai másként teltek. A politikai színtérre gondolok, a számos „színjátékra”, amely, ugyan mi azt gondoljuk, hogy a nagyközönség előtt zajlik, de koránt sincs így.

A múltkori halálos kimenetelű balesetből rengeteget tanulhatunk. Ha kilépünk a házból, akkor azért nem árt tudni, hogy a terepen hol, kire és milyen formában számíthatunk, ha bajba kerülnénk.

Bojan – az elmúlt hét leghíresebb orvos-keresztneve. Dr. Bojan Kontestabile, aki a nyilvánosság előtt arról tett panaszt, hogy szakorvosként bizony mennyire alulfizetett egy takarítónővel szemben. Mert a nettó 5490 euró, amit a 203 ledolgozott és 184 készenléti óráért kapott, 14 eurós órabért tesz ki. A takarítónő markát pedig 20 euró üti egy óra munkáért.Tisztelt hallgatóink, eme gusztustalan kijelentéssel nem zavarnám az Önök vasárnapját, ha nem a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozó munkaerővel történt volna ismét az összehasonlítás. A doktor úr, aki valószínűleg az orvosok alacsony bérét kívánta példájával ecsetelni, szerény véleményem szerint inkább rossz szolgálatot tett a január 15-től sztrájkoló orvosoknak, akik miatt már e nélkül is két táborba oszlott a nyilvánosság. Mondanom sem kell, kinek a pártját fogja a többség.

A kultúra fogalmának három jelentést tulajdonítunk. Az első szerint a kultúra az ember által létrehozott tárgyi és szellemi értékek összessége. Ide tartozik a művelődés és műveltség valamennyi területe. A második jelentés az egyén iskolázott mivoltára vonatkozik, míg a harmadik valaminek a biológiai értelemben vett termesztésére. Például a cukorrépa is kultúra, csak éppen szántóföldi. Ha a fogalom első magyarázatát nézzük, akkor a kultúra olyan alapjelenség, amely meghatározza a társadalmat, meghatározza az embert. Társadalomtudományi megközelítésben olyan értékek halmaza, amely generációról generációra öröklődik, s mint ahogy a kommunikációban is, szükség van hozzá átadóra és befogadóra. Csak közösségi létben létezhet, és az egymással való érintkezésben marad fenn. Kultúra lehet az írott szó, a szájhagyomány, a dal, a festmény, a fénykép, de lehet egy öltés, egy ház, egy mozdulat is. A kultúra mi magunk vagyunk, a nyelvünk, az ismereteink, a szokásaink. Az, amit magunk körül megalkotunk az utókor számára. Muravidék mindig is soknemzetiségű vidék volt, sokféle ember, nyelv és hagyomány találkozási pontja. Szerintem mi, itt élők gazdagabbak és jobbak lettünk ezáltal. Látókörünk szélesedett, és nyitottabbak lettünk. Mindezt úgy, hogy saját identitásunkat, gyökereinket nem veszítettük el. A magyar kultúra napja alkalmából sokszor felmerül a kérdés, kik is vagyunk, hova is tartozunk, mi lesz velünk. A nemzet legfontosabb összetartó ereje a kultúrája és a nyelve. Ha nincs művelője, eltűnik mind a kettő. A kultúra nemcsak a múlt értékeinek továbbadásában játszik szerepet, hanem alakítja a jelent és a jövőt. Segít a tájékozódásban, gyarapítja a szellemi tőkét, erősíti a közösséget. Muravidéken, egy többnemzetiségű közösségben ez még fontosabb. Úgy gondolom, nyitottnak kell maradnunk más kultúrák felé is, hiszen az új ismeretek teszik gazdagabbá az embert. De ettől még nem kell lemondanunk saját magunkról. Kodály Zoltán zeneszerző fogalmazta meg: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.

Térjünk vissza a bennem megfogalmazódó kívánságokhoz, amelyek a jövőbe fektetett értékekként térülhetnek majd meg egy közösség életében!

Az új esztendő mindig valami újnak a kezdete. Minden kedves rádióhallgatónknak bolodg új évet kívánunk!

Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.