Szellem a palackbol

A borban járatos idősebb generáció tagjai még jól emlékezhetnek a Bukolyi névre, Bukolyi Lászlóra, aki az ezredforduló táján elsőként fogott neki nemcsak az Egri borvidék, hanem az egész ország egyik legjobb szőlőtermőhelyének, a Nagy-Eged hegynek a visszahódításához! A sok évszázados múltú, különleges adottságú termőhely a filoxérával kipusztult, majd sokáig alvó állapotából részleges visszatelepítés után az 1970-es évektől végleg elhagyták, s a természet visszafoglalta. A hajdani szőlők helyét a dzsungel foglalta el, s ebből az állapotából kezdte Bukolyi László előbb kipucolni, majd szőlővel újratelepíteni. Az erre épülő gróf Buttler borászat innentől gyakorlatilag szériában csúcsborokat készített. Később még mások is bekapcsolódtak az újratelepítésbe, de Bukolyiék voltak az úttörők! Bukolyi Marcell apja fia, almaként „nem esett messze a fájától”, szintén borászkodásra adta a fejét annyira, hogy saját borászata a Nagy-Eged lábához települt. Ott is lakik a család, s onnan készíti teljesen organikus gyönyörű borait, neveli bájos gyermekeit, egyszóval organikus egészséges életet él, ami manapság nem könnyű! A részletekről majd kifaggatjuk… Szabadítsuk ki a szellemet a nagy-egedi palackokból… Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Ma egy receptet osztok meg hallgatóimmal. Így szól: „Végy egy legalább 150 éves öreg présházat, gyönyörűen felújítva és parádés rendben tartva, hozzá illő félméteres pincekulccsal, egy hatalmas lilaakác özönnel, lugasnak is mondják, mely alól páratlan gyönyörű kilátás nyílik a szomszéd szőlőhegyekre, a távolban megcsillan a Balaton tükre is. Nos, a földrajzban és borban egyaránt járatosak már sejtik is: ez bizony a Szent-György hegy déli oldala, és ha hozzáteszem, hogy a gazdának rendkívüli méretű és igen tekintélyes bajusza van, akkor vinofil testvéreim már tudják, hogy ez bizonyosan a Nyári pince, Nyári Ödönnel és Emese lányával. Itt egy klasszikus staféta átadásnak lehetünk tanúi. Minden részletet tudjunk meg tőlük maguktól! Szabadítsuk ki a szellemet a Szent-György hegyi Nyári palackokból… Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Már a név is sejtet valamit a gazda zenéhez való viszonyáról. És valóban, egy zenész hangmérnökből televíziós előélettel egyszer csak borosgazda lesz! Nem szokványos történet, de előfordul. Hogy mi volt a kiváltó ok, csak ő tudja… Mindenesetre már egy jó évtizede egy bár méretében kicsi, de minőségében igen professzionális borászattá lett, komoly borokkal. Mindez a Balatonnál, a Badacsonyi Borvidéken, Ábrahámhegyen. A részletekről a gazdát faggatjuk… Szabadítsuk ki a szellemet az Á Capella palackokból… Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Borkedvcsináló sorozatunkban ezúttal Ripka Gergely a vendégünk, aki nélkül a Tokaji borokról, és Hegyaljáról való magasszintű tudás elképzelhetetlen. Ripka Gergő független borszakíró, mellesleg álnéven titkos blogger is, s jó évtizede az igen nagy hiányt pótló Tokaj kalauz / guide írója és szerkesztője egy személyben. Egyszóval valódi Tokaj-specialista, aki oktat is, s időnként bűvös tokaji kóstolókat is tart valódi ritkaságokkal tűzdelve. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Hegyalja szülötte, Hegyalja nevelte, Hegyalján él és bor-életművével Hegyalját gazdagítja. Bai Edit annak az igen nagy múltú Dereszla birtoknak és pincének a főborásza, amelynek egykor olyan híres történelmi nagyságok voltak tulajdonosai, mint a Hunyadiak, Bocskai, Bethlen, majd a Rákócziak is. Emellett testvérével alapítottak egy kis családi méretű pincészetet is, a Carpinust, így Edit kis méretben és jóval kisebb tételekben is kipróbálhatja tehetségét és ötleteit. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Igazi családi kis pincébe látogatunk, éppen csak a mai határ túloldalára, az Alsó-Garammentére. Itt készíti Geönczeöl Attila szépen érlelt borait már jó negyed százada. Saját borain kívül jól ismeri a nagyvilág borait is, minthogy nemzetközileg is jegyzett borbíráló, borszakíró és tanácsadó is! Sőt, borkedvcsináló. Fontos feladatának tartja, hogy szűkebb pátriájában szervezze és összefogja a helyi borászokat, így a Párkányi Borok Háza létrejöttében is oroszlánrésze volt. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

A Homoky család több generáció óta foglalkozik szőlővel és borral a hegyaljai Tállyán, Dorka eleinte mégse gondolta, hogy ezt kellene folytatnia. Inkább bölcsészetre adta a fejét. Az ELTE filozófia szakja következett, de azért a bor valahogy, lassan, de biztosan visszaszivárgott az életébe, a szőlő visszavonzotta. Így a bölcsész diploma mellé a szőlész- borász is hamarosan megkerült, közben külföldi tanulmányutak, és kóstolóutakfokozták a tudását és az elszántságát. Így aztán a családi szőlő- és borgazdaságba visszaszállt. Ez 2012 táján történt, azóta saját neve alatt készít kristálytiszta természetes borokat. Nem titkolt célja, hogy a tállyai dűlőket, azok titkait kutatva, felhelyezze őket a hegyaljai bortérképre. Mádot és dűlőit már jó ideje és elég jól ismerjük, Szepsy Istánnak és az őt követőknek hála. Éppen itt az ideje, hogy a szomszédos hagyományos tokaj-hegyaljai borközségek is sorra kerüljenek: Rátka, Tállya, Abaújszántó. Mindenesetre a tállyai dűlők megismerését és megismertetését Homoky Dorka, úgy tűnik, magára vállalta A részletekről őt magát kérdezzük. Ezért most szabadítsuk ki a szellemet a tállyai palackokból! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Idén május 18-án kerül sor a Magyar Borok Ünnepére. Ez alkalomból Nyikos Istvánt hívtuk meg a stúdióba, hogy vele beszélgessünk ünnepről, a magyar borkultúra hosszú útjáról, újjászületéséről és az idei eseménynek helyet adó különleges életérzés-hotelről. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Röviden és stílusosan úgy kezdhetem, hogy „új csillag tűnt fel az egri borvidéken, avagy egy „új Egri csillag?” Egy konkrét termőhelyre összpontosítunk, Egerszólátra, ami már a régi világban is olaszrizling fogalom volt, azaz a fajta egyik legszebb arcát mutató híres termőhely, s érdekes, hogy e minőségét, hírét még a Kádár korban is képes volt nagyjából fenntartani. Ha alaposabban belegondolunk, az elmúlt két-három évtizedben Szólátot a Kántortag dűlős csúcsrizlingjei révén Gál Lajos vitte a hátán, szinte egyedül. De szóláti híres pincéknek nem hallottuk hírét, noha szőlő akad bőven Szólát határában. Úgy tűnik, az Egersoul birtok egyik – máris elért – eredménye, hogy Egerszólátot nemcsak mint szőlőtermő helyet, hanem mint borközséget is fel- vagy visszahelyezte a vidék bortérképére. Erre utal az elnevezés is: Első Szóláti Borház. Már ezért is dicséretes ez a kezdeményezés, de ha hozzávesszük, hogy a mai világban, amikor folyton azt halljuk és tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben isznak bort, és a felnövekvő generációk elfordulnak a bortól, más puritán fanatikusok az alkohol miatt támadják a borokat, masszívan félreértve és félre magyarázva a borkultúra fontos és szép világát, nos ha valaki egy ilyen korban mindezek ellenére létrehoz egy vadonatúj birtokot, borászatot, az teli kell legyen egészséges optimizmussal és önbizalommal. A mai adásban éppen egy ilyen borházba lesünk be, mert úgy vélem, nagyon megéri! Szabadítsuk ki a szellemet ezúttal a szóláti palackokból! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Sokféle gond van a világban és sajnos ez a borvilágot is érinti.. A szőlőtermelők, a borosgazdák gyakran és sokat morognak, egy szó mint száz, világszintű a gond. Az EU-s gazdáknak túl szigorú az EU-szabályozás, bezzeg az újvilágiak azt csinálnak, amit akarnak. Kaliforniában vizezhetik a bort, másutt szabadon locsolhatják a szőlőt, közben itt a nyakunkon a felmelegedés, olyan országok kezdtek és kezdenek szőlőt és bort készíteni, ahol korábban ez szóba se kerülhetett. Angol pezsgő és most már bor is? Dániában, Lengyelországban szőlőket telepítenek. Közben a dél-európai mediterrán szőlőművelés válságos helyzetbe jut Dél-Spanyolországban, Dél-Itáliában. És mindehhez társul az a tény, hogy a felnövekvő újabb generációk egyre kevésbé isznak bort. És akkor még nem is említettük a minden alkoholt hivatalból üldöző puritánokat, akik folyamatosan összemossák a részegeskedőket azokkal, akik a borkultúrát mértékkel és méltósággal gyakorolják. A mai adásban a borvilág ezen problémáit próbáljuk kibeszélni meghívott vendégünkkel. Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a jó szellemet az egészséges boros palackokból! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Ismét valaki a kis-nagyok közül, akire nagyon érdemes odafigyelni! Az ország idősebb borász generációját már jó régóta ismerem, egy ideig le is ragadtam náluk, aztán követve a fokozatos generációváltásokat, eljutottam a felnőtt fiatal generációhoz. Azóta egyre-másra fedezek fel méretében kisebb, de minőségében igen nagy borászokat, hál’ Istennek akadnak egyre többen. Böjt Gergő éppen az egyik ilyen felfedezettem. Az idei télen elcipeltük magunkkal az éves Bor-Schola sítúránkra, ő pedig cipelt magával pár kartont a javából. Az esténkénti elemzések egyértelművé tették, hogy műsort kell készítsek vele. Az első fontos észrevételem, hogy végre egy borász, aki nem esik abba a szokásos magyar csapdába, hogy noha 10-12 féle szőlője van, nem akar 12 féle bort készíteni. Inkább koncentrál, és élve a házasítások csodálatos lehetőségével, két nagy cuvée-t készít, leegyszerűsítve egy fehéret és egy vöröset. Ez nagyon franciásan hangzik! Persze tegyük hozzá, az Egri borvidék erre adja magát, a Bikavér és a Csillag formájában. Azért egy-két buborékos is akad: Pétnat és tradicionális pezsgő formájában, ami szépen kiegészíti az egyébként egészségesen nem túl bő választékot. Amit én magam a kóstoláson megállapítottam: hihetetlen tisztaság, kifinomultság, elegancia árad minden tételéből. Kiváló ételkísérőnek bizonyultak a Böjt borok, tehát klasszikus gasztroborok is, amellett, hogy önállóan is megállják a helyüket. De a részletekről faggassuk magát a gazdát! Egyébként éppen böjtben vagyunk… Szabadítsuk ki stílusosan a szellemet az egri Böjt palackokból! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Jakab Péter eredetileg építészként kezdte karrierjét, ám egy ponton történt valami az életében, amitől, ha nem is váltott pályát, új utakon indult el - a borok végtelen útján. Pétert Badacsonyban érte utol e végzet, ahol olyan területekhez jutott hozzá, amelyeket dicsőség és kötelesség is gondozni, tovább művelni. Pincelesen jártunk nála. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

A természetes bor, azaz a natúr bor egyre megkerülhetetlenebb téma, bár egyelőre mind a borásztársadalom, mind a közönség megosztott a kérdést illetően. Pedig valójában semmi új nincs a nap alatt: a natúr borosok mást sem csinálnak, mint visszatérnek egy évszázadokkal ezelőtt létezett manipulálatlan borkészítéshez. Időközben az elmúlt kb. 100 évben a ”fejlődés” új módszereket honosított meg, a háttéripar pedig új segédanyagokat teremtett a borászat számára. A legújabb korban, pedig már-már bűvészkedésre is alkalmas módszerekkel, anyagokkal és eljárásokkal olyan lehetőségek nyílnak meg, amiktől az így készült borok sok mindennek hívhatók, csak természetesnek nem. Adásunkban Kékedi Zsófit mutatjuk be, aki lehetőséget nyújt a természetes borok világába való betekintéshez. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Bor-kedvcsinálók című alsorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akiknek tevékenykedése kedvet csinál a borhoz, s ezáltal az életkedvhez is. A műsor vendége ezúttal Blazsovszky Péter, aki egy évtizeden át volt a Bábel Étterem főpohárnoka. Ma borszakírással, oktatással foglalkozik, miközben szakmai előadásokat és kóstolókat tart, s egyúttal a Magyar Bormarketing Ügynökség bor- és gasztro-szakértőjeként járja a világot Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Februárban a boros világ Párizsra vetette vigyázó szemeit. A Vinexpót a 80-as évek elejétől Bordeaux-ban rendezik, igen nagy nemzetközi részvétellel, ám 2020 óta Párizs is teret ad a kiállításnak februárban. Idén 50 kiállító ország, 50 ezer látogató és 140 nemzet kereskedői, szakírói és sommelier-i voltak jelen. A Magyar Bormarketing Ügynökség szervezésében 15 egyéni kiállító képviselte hazánkat. és három közösségi standot állítottak fel, így összesen 25 pince tudott részt venni az eseményen. Dr. Mészáros Gabriella ott volt a rendezvényen, műsorunkban ő értékeli a látottakat. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Táncos lábú bor- és kultúrarajongó, vagy a klasszikus balettól a borszakírásig és azon is túl…valahogy így kezdeném a mai bemutatót, mert elég nehéz tömören összefoglalni egy ízig-vérig reneszánsz személyiséget. Nos, jelentem Németi Sándor éppen ilyen! Erdély fővárosából való, Kolozsváron kezdte balett tanulmányait, majd itt Budapesten fejezte be. Táncos karrierje gyorsan alakult, bejárta Nyugat-Európa számos helyét, táncolt és koreografált is. Úgy sejtem, az a három év Párizsban meghatározó lehetett a későbbiek szempontjából. Hazatérte után WSET tanfolyam, önképzés, majd 2013-ban elindítja a saját boros oldalát, Wine Art Culture néven. Bor-Művészet-Kultúra! Nemcsak borkultúra, hanem kultúra általában, egy kis irodalom, tánc, színház. Gyanítom, hogy Sándor talán csak ösztönösen, de érzi, tudja, hogy a dolgok valahol mind összefüggenek, csak észre kellene venni, mint ahogy a nagy görög Herakleitosz tömören megfogalmazta anno: Hen panta einai, azaz - minden egy. Ebből a kiindulási pontból már világos, hogy a bor összefügg a jó élettel, és a jó étellel is, továbbá mindezek összefüggenek a tánccal, az irodalommal, a jó zenével és még sorolhatnánk… Az ilyen emberek bor- és életkedv csinálók egyszerre. A most kezdődő sorozatomban őket szeretném bemutatni, szép sorjában. Szabadítsuk ki a szellemet a boremberek palackjából! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Aki átmegy az esztergomi Mária Valéria hídon és Párkányból elindul Érsekújvár felé, az út enyhén távolodik a Dunától és jobb felől végig gyönyörű dombok kísérik, sok-sok szőlővel. A borközségek: Muzsla, Béla, Köbölkút, Kisújfalu, majd Kürt, egyre több reneszánszát élő kisebb nagyobb borászattal, szinte valamennyien magyarok a határ túlsó – bár egyre elmosódóbb – oldaláról hál’Istennek. Az itt maradt Neszmélyi borvidék tükörképe, mintegy északi párja, folytatása. A hosszan elnyúló dombok kiváló D-DNY-i kitettségűek, változatos talajokkal szőlőtermesztésre igen alkalmasak ősidők óta. Kürt egyben a borrégió központja is, nyaranta már sok éve rendeznek itt fenn a szőlőhegyen borfesztivált a lelkes rajongóknak, itt mindig több kis-magyarországi borászat is részt vesz, ez a „Szabad Kürti Borköztársaság” - ahogy ők nevezik. A mai adásban Kürtre megyünk és belesünk a vidék egyik legmeghatározóbb családi borászatába, a Kasnyik fivérekhez. Kasnyik Tamás és Gábor remek pincét vezetnek és tiszta organikus, egyúttal túlzásoktól mentes kiváló borokat készítenek, mindenképpen bakancslistára valók! De a részleteket majd inkább ők mondják el… Mindenesetre szabadítsuk ki a szellemet a Kürti palackokból… Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

A mai világban mindenféle határ összemosódik… Tudomásul kell vennünk, hogy a mindent mindennel keverés korában élünk, ezek között bőven akadnak szerencsétlen és értelmetlen ötletek, mint pl. a póréhagyma ízű só, de akadhat érdekes és figyelemre méltó is, bár ezt majd az idő dönti el, hogy beválnak-e, vagy csak múló káprázatok. Szerintem a sörök és borok világának keveredése is ide tartozik. Egyre több olyan kísérlet történik a kézműves főzdékben, amikor a sört szőlővel vagy musttal, olykor akár törköllyel is vegyítve, többnyire vadélesztőkkel és valamilyen korábbam használt boros hordóban érlelve készítik, ez is egy új irányzat! Számos változatának lehetünk tanúi, akik figyelemmel és pohárral kísérik e jelenséget. A mai adásban ezekről a határesetekről beszélgetünk a téma kiváló ismerőjével, akit nem véletlenül nevez a szakmai közönség Sörbúvárnak. Szabadítsuk ki a szellemet ezúttal ezekből a kétarcú palackokból! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Sümegnek elég komoly borászati múltja volt, köszönhetően annak a Ramassetter Vincének aki, mint a város szülötte, minden elképzelhetőt megtett annak felemeléséért, mindenféle téren. Kiváló bornagykereskedő lévén ő az, aki feltette Sümeget és környékét az ország borászati térképére, a sümegi bort nemzetközi szinten is jegyezték - neki köszönhetően. Utódai múltával az 1900-as évek elejétől borszempontból leépült a rendszer. Sümeg lekerült a bortérképről, hogy azután hosszabb alvó periódus után jöjjön egy újabb Ramassetter Vince, aki újjá élesztve Sümeg borászatát, előbb kereskedőként, majd borászként is feltette ismét Sümeget a térképre. Ő Egly Márk, az Egly szőlőbirtok és borászat, rövidebben Palota Pince. A sümegi vár alatt közvetlenül a mára szépen felújított püspöki palota patinás pincéjében van a főhadiszállás, a vároldalban rheingau-i meredekségű dűlőn régi magyar szőlőfajták tartják lombjukat a mindent érlelő nap felé… Legnagyobb természetességgel készült boraikat több Michelin csillagos étterem is borlapon tartja. Szabadítsuk ki a szellemet ezúttal a sümegi Palota pincéből! Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Van, hogy az életben váratlan események hatására lesz az ember borász. Valami ilyesmi történt Zsirai Katával és Petrával, amikor borászkodó édesapjuk váratlanul eltávozott az élők sorából, és a két lányra maradt egy olyan pincészet, ami három lábon áll. A főhelyszín Mád, Tokaj-Hegyalja egyik kiemelkedő fontosságú központja, de mellette Somlón és Villányban is van szőlőjük és persze boruk. A két borhölgy erről a különleges helyzetről, s az azóta eltelt másfél évtizedről mesél. Műsorvezető: Dr. Csizmadia András Szerkesztő: Gyarmati Orsolya