Euronews magyarul

Hogyan lehet egy szabolcsi kis faluból, cigány-magyar munkás családból eljutni a televízió képernyőjére? És hogyan válhat a közmédia hírhamisítása gyomorforgatóbbá, mint a WC pucolás egy ausztriai síparadicsomban? Balogh Krisztina különc gyerekként falta a könyveket és jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően egyik ösztöndíjat kapta a másik után. Így jutott el először Nagyarról a ,,városba" Fehérgyarmatra, majd az ELTE Roma Szakkollégiumába Budapestre. Amikor felvették az M1 híradójához még azt gondolta, hogy karrierje a csúcsra ért. Élő bejelentkezéseit egész Nagyar a kocsmából nézte. Aztán jött a felismerés: ez nem közszolgálatiság. A propaganda működéséről pedig felmondása után egy dokumentumfilmben is mesélt, ami miatt saját családjával is szembekerült. A fiatal újságíró azóta megjárta az Indexet és a Nyugati fényt, az utóbbi időben pedig a jógában és a Krisna-tudatban találta meg magát. Mindezekről mesélt az Euronews podcastjában.

Bár nem gondolnánk, de a 72 órás tabletta recepthez kötése éppen ugyanúgy sérti a nők jogait, mint az, hogy alulfizetik őket. Magyarországon évszázadok óta működik a patriarchátus, és a magyar kormány a nemzetközi trendekkel szembemenve tovább szélesíti a szakadékot férfiak és nők között. Hazánkban hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik nem tudnak, vagy nem akarnak gyereket vállalni, sőt az életre szóló adómentesség már az egygyermekeseket is megbélyegzi. A támogatások pedig a nőket is egymás ellen fordítják, hiszen sokan komoly pénzügyi előnyökhöz jutnak amiatt, hogy több babát vállalnak. Van, aki pedig csak a kora miatt marad ki a pénzesőből. Mindezt akkor, amikor azzal kéne foglalkozni, hogy egyre jobban elharapódzik a családon belüli erőszak. Miért a nőkre maradnak az alulfizetett szakmák? Hogyan lehetne emberségesen szülésre ösztönözni a nőket? És van-e védőháló a bántalmazott nők alatt? Az Euronews Podcast nőnapi adásában ezekről beszélgettünk Spronz Júliával, a Patent Egyesület jogászával, aki a nemrég meggyilkolt japán anyát is képviselte.

Beszélgetés Dr. Farkas Lilla nemzetközi jogásszal, az ELTE TáTK egyetemi docensével

Szabó Ildikó 18 évesen hagyta el először Magyarországot egy keresztény ifjúsági találkozó miatt. 18 évre rá pedig úgy szállt le a repülőről Rijádban, hogy első magyarként mondhatta el magáról: a világ összes országában járt már. Sőt azóta számos, mások által nem elismert államalakulatot is meglátogatott már. Sohasem a könnyebb utat választotta. Ha kidobták egy nagykövetség ajatján, akkor az ablakon mászott vissza. Így jutott el a polgárháború évei alatt Szíriába, de podcastunkban mesél arról is, hogyan követték Líbiában, vagy próbálták megkéselni Indonéziában. Kávézott afgán katonákkal és ivott kígyópálinkát Észak-Koreában. A hallgatók többsége először ismerheti meg a rendkívül elzárt jemeni, Szokotra szigetét, ahová egészen egyedülálló módon jutott el. Mindezt egy polgári állás mellett, a szabadságai alatt sikerült elérnie. Egyedül kitartásra és rugalmasságra volt szüksége. Ha kíváncsiak, hogy milyen állás kell ahhoz, hogy valaki az egész világot beutazza, vagy meg szeretnék tudni, hogy hová a legnehezebb vízumot szerezni, hallgassák meg év végi adásunkat.

szerkesztő-műsorvezető: Ács Gábor Kit ne érdekelne, hogy melyik legendájához ragaszkodik makacsul a Newyork kávéház, miközben mindenki tudja, hogy nem igaz. És egyáltalán: mit csinál egy büfédáma vagy egy konzumnő? Apropó nők: korántsem volt zökkenőmentes, amikor a hölgyek megjelentek a kávéházakban. Mennyi is volt belőlük a Nagykörúton az aranykorban? Ha száz nem is, de több mint negyven. Új könyve apropóján beszélgetünk Saly Noémi várostörténésszel. Az én Budám után most megjelent Az én Pestem. Kávéházak, legendák, karakterek kerülnek szóba műsorunkban.

Decemberben 14 nap alatt elnökválasztást és parlamenti választást is tartanak Romániában. Az államfőválasztás első fordulója hatalmas meglepetést hozott, Călin Georgescu győzelmével. Mi okozhatta ezt a váratlan eredményt? Mik lehetnek a magyar szavazók prioritásai? Pászkán Zsolttal, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértőjével a romániai folyamatok hátteréről beszélgettünk. Szerkesztő-műsorvezető: Magyar Attila

November 5-én elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban. Kamala Harris és Donald Trump küzdelmét kitüntetett figyelemmel kísérik világszerte. A kampányról, az elnökválasztási rendszerről, a hátralévő napok mozgósításáról, a csatatérállamokról és Donald Trump választás utáni potenciális lépéseiről is beszélgettünk Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával. szerkesztő-műsorvezető: Magyar Attila

Hogyan lehet tehetségeket felfedezni a kortárs művészetben, és megérezni, ki futhat be? Mennyiben más a magyar és a külföldi piac? Erről is beszélgettünk Puskás Beával, a TOBE Gallery művészeti vezetőjével.

Manapság már senki sem kapja fel a fejét, ha valaki afganisztáni stoppolásról vagy egy elszigetelt törzs meglátogatásáról beszél. Csakhogy Csonka Gábor talán az első volt, aki a 90-es években meghonosította Magyarországon az úgynevezett freelance utazást. Eleinte egyedül járta be a világot, majd megteremtette Vándorboy alakját. Azóta 40 országban vezet túrákat és létrehozta Magyarország legnagyobb utazós dzsemboriját, a Járatlan Utakon Fesztivált. Az Euronews podcastjában ezúttal ő mesélt közép-ázsiai kalandjairól, afrikai határsértéseiről, és arról, hogy nem kell félni a fegyverektől. Hogyan lehet fillérekből utazni még azután is, hogy kirabolták az embert? Hogyan szerezhetünk barátokat mindenfelé? És hová tart a turizmus napjainkban? Ezekre a kérdésekre mind megadjuk a választ.

Szerkesztő-műsorvezető: Ács Gábor Vendég: Gréczi Emőke, a dossziét feldolgozó szakértő Sokan emlékeznek arra az éjszakára a hírekből, amit a huszadik század legnagyobb magyarországi műkincsrablásaként emleget az utókor. Hidegvérrel, a legnagyobb lelki nyugalomban és a legprimitívebb módszerrel vittek el hét értékes festményt a Szépművészeti Múzeumból 1983 novemberében. Amennyire közismert, annyira rejtélyekkel teli a jól végződő krimi, hiszen az ellopott képek végül megkerültek, a restaurátoroknak bravúros teljesítménnyel sikerült megmenteniük a keretből kivágott, nejlonszatyrokba gyűrt, elásott, szóval fizikailag alaposam tönkretett alkotásokat. Ugyanakkor számos apró részlet csak most lát napvilágot: az akkori főigazgató, Garas Klára hagyatékát most dolgozzák fel. Azt a dossziét, amiben összegyűjtötte a rablásról szóló saját nyomozásának adalékait, Gréczi Emőke tanulmányozta át, és a MúzeumCafé című szaklapban összefésülte a kézzel és géppel írt papírokat, újságkivágásokat, jegyzeteket és dokumentumokat. A legtöbben két képre emlékeznek az akkor ellopott hétből: az Esterházy-madonnára és az Ifjú képmására Raffellótól, ezek több mint 500 éves festmények, a rabláskori becsült értékük 20, illetve 10 millió dollár volt. A többi öt műremek értéke is 1 millió dollár körül mozgott darabonként: Giorgione képmása, Tintorettótól a Női képmás és a Férfi képmás, Gianbattista Tiepolo: Szűzanya hat szenttel és Giandomenico Tiepolo: Pihenő szent család című alkotását. Összeállításunkban most nem krimiként elevenítjük fel a bűnügyet, hanem arra koncentrálunk, hogy ez a rablás kettétörte valakinek a pályáját, ezáltal az életét. A bűnözők? Csak részben ők. A körülmények? Nagyrészt. A helyszíni szemle megállapította, hogy a riasztóberendezés vezetékcsatornáiban nem mindenhol húzódtak kábelek, és azokban a termekben, ahol volt vezeték, azok nem értek össze. A felelősségre vonás? Garas Klára méltatlannak és igazságtalannak érezte az ellene zajló eljárás végén a megrovást, hiszen a rabláshoz vezető problémákat éveken át hiába jelezte a felsőbb, állami döntéshozóknak. A dossziéból bizonyos jegyzeteket szó szerint felolvasunk műsorunkban, hallhatják majd a főigazgatót elítélő fegyelmi határozat szövegét, előveszünk egy karikatúrát az ügyről, ami a Ludas Matyi című vicclapban jelent meg, és adásunk vége felé elhangzik a kérdés, amit Garas Klára feltett, és ami a mai napig megválaszolatlan maradt.

Szerkesztő-műsorvezető: Ács Gábor Van olyan köztük, aki egy évesen látta utoljára a gyerekét, másikuk pedig még soha, és évek röpültek el a fejük fölött. Fabricius Anna fotóművész az itt dolgozó távol-keleti vendégmunkásokkal készített felvételeket, de nem akárhogyan. A Kassák Múzeumban rendezett tárlaton látni, hogy az alanyokat is bevonta az alkotói folyamatba. Nem csak fényképezte őket, hanem ők maguk és hátrahagyott szeretteik is több fázisban alakították a fotókat az okostelefonok segítségével. A végeredmény: egy fotóba sűrűsödik a két végpont: a messzeföldön hagyott családtagok és az itt dolgozó vendégmunkások. Ahogy ők hiányoznak otthonról, úgy a tőlünk nyugatra dolgozó magyarok hiányoznak itthonról. Sok magyar család számára lesz ismerős mindaz, amiről Fabricius Anna és alanyai mesélnek.

Milyenek a mindennapok a súlyos gazdasági válsággal küzdő Kubában? Beszélgetés Rózsa Edvárd idegenvezetővel, aki több mint 40-szer járt a szigetországban az utóbbi 15 évben.

Szabó László reméli, hogy megtartjuk helyünket a nemzetek rangsorában. Beszél arról is, hogy hol lesznek elszállásolva a magyar sportolók, milyen gondokat kell még megoldani a helyszínen pár nappal a paralimpia előtt, milyen médiumok közvetítik, illetve hol lehet követni a versenyeket, valamint, hogy a parasporttal kapcsolatban milyen szemléletváltozást tapasztalt az elmúlt években.

Hogy élte meg a magyar-skót meccset? Mi a véleménye a magyar válogatott eddigi teljesítményéről? Mely csapatok nyerték el leginkább a tetszését a csoportkör első két fordulójában a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon? Többek közt ezekről beszélgettünk a Ferencváros egykori kiváló labdarúgójával, Bánki Józseffel.

A CEU professzorával, a Vox Populi választási kalauz szerzőjével beszélgettünk arról, hogy mit kell tudnunk a június 9-i választásról, milyen eredményre lehet számítani, és ez az eredmény mit jelenthet a legfontosabb pártoknak.

Mikor kezdődik a felkészülés a közelgő labdarúgó Európa-bajnokságra Telkiben? Miért marad el a Szboszlai-show? Kikkel, mikor, hol játszik a válogatott az Eb-ig? Mikor indul a csapat Németországba? Mit kérnek a szurkolóktól? A magyar válogatott sajtófőnökével, Szabó Gergővel többek közt ezekről a témákról beszélgettünk.

Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a magyar válogatott keretét a nyári labdarúgó Európa-bajnokságra. Szoboszlai Dominik kettőzött motivációjáról, kapuskérdésről és a csoportellenfelekről is beszélgettünk Kele János közgazdásszal, futballszakíróval.

Szerkesztő-műsorvezető: Ács Gábor Megszólalók: Kolozsváry Marianna kurátor, Anna Margit művész, Hegyi Lóránd művészettörténész Anna Margit életműkiállítása 2024 őszéig látható a Magyar Nemzeti Galériában

A magyar gazdaság állapotáról, kilátásairól, a költségvetés hiányáról, az államadósságról, a várható-közelgő megszorításokról beszélgettünk a Magyar Köztársaság első ipari- és kereskedelmi miniszterével, az MNB 17. elnökével, a Corvinus Egyetem tanárával, a közgazdász – egykori politikus - Bod Péter Ákossal.

Hét hónapja tart a Hamász-Izrael háború Gázában, és még ki tudja meddig nem lesz ott béke – ha lesz egyáltalán.